A fejlett országok lakóinak emésztőrendszerében már jóval kevesebb faj van jelen, ami veszélyes lehet.
Dr. Meradeth Snow, a Montanai Egyetem munkatársa és kollégái friss tanulmányukban ősi székletmintákat elemeznek – számol be a Phys.org. A szakértők a vizsgálattal következtetni tudnak arra, hogy milyen mikroorganizmusok éltek a régmúlt idők embereinek emésztőrendszerében. Ez segíthet a modern, iparosodott társadalmakat érintő egyes betegségek, például bizonyos allergiák és cukorbetegségek megismerésében.
Snow szerint szervezetünk megfelelő működéséhez az kell, hogy bizonyos mikrobák jó arányban legyenek benne jelen. Napjaink populációjában azonban a táplálkozás, a vegyszerek, az antibiotikumok és egyéb tényezők hatására felborult az egyensúly. A csapat Utah és Észak-Mexikó száraz barlangjaiban feltárt maradványokat vizsgált, a nagyjából ezer éves emberi ürülékek igen jó állapotban konzerválódtak. A kutatók szennyezésmentes módszerekkel keresték a mintákban az egykori mikroorganizmusok nyomait.
A szakértők a nyolc mintát 789 mai ember adataival vetették össze. A napjainkból származó minták közel fele olyan emberektől származott, akik többnyire élelmiszerboltokból származó táplálékot fogyasztanak, míg a többi olyanoktól, akik saját közösségükben termelt élelmet esznek.
A csapat látványos eltéréseket észlelt. A Treponema succinifaciens baktérium például a modern társadalom humán mikrobiomjában nem volt jelen, viszont mind a nyolc ősi mintában megtalálták. Az egykori mikroorganizmusok mintegy 40 százalékát korábban nem is látták a szakértők. További érdekesség, hogy a régmúlt időkben kevesebb mikroba rendelkezett olyan génekkel, amelyek az antibiotikum-ellenálláshoz köthetőek.
Snow úgy véli, nagyon fontos lenne a mikrobiom alakulásának megismerése, hiszen az abban élő mikroorganizmusokra szükségünk van, azokkal szimbiózisban élünk.
National Geographic
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
