A profit megnyirbálása Matolcsy György fő bűne

A profit megnyirbálása Matolcsy György fő bűne

A Magyar Nemzeti Bankot aktívabb jegybanki szerepvállalás jellemzi, ami a pénzügyi stabilitáson túl a növekedést is segíti.

Matolcsy György kettős csapást mért a Magyarországon nyerészkedőkre. Nemzetgazdasági miniszterként csökkentette a nemzetközi vállalatok és bankok profitját azáltal, hogy adófizetési körbe vonta őket, 2013-tól pedig, jegybankelnökként, 82 százalékos aránnyal mérsékelte az alapkamatot, ezzel egyidejűleg a kereskedelmi bankok nyereségét. Matolcsy tehát profitot vett el, amely az államháztartás stabilizálásához kellett. Ez a fő bűne. Ezért áll a külföldi befektetők zsoldosai támadásának középpontjában.

Az államháztartási egyensúly megteremtése nélkül a gazdasági növekedés és felzárkózás hiú ábránd. 2013-ra Magyarország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából, IMF-hitelek és gazdaságpolitikai elvárások nélkül, saját erőből konszolidálta államháztartási pozícióit. A magyar állam a piaci szereplők működésének az aktív gazdaságpolitikai befolyásolás és szabályozási keretek kijelölésével ad mozgásteret.

Volt oka változásoknak. A 2000-es évek második felére hazánk gazdasága egyre látványosabb növekedési problémákkal, jelentős költségvetési hiánnyal, magas államadóssággal és a folyó fizetési mérleg deficitjével szembesült. Volt időszak, amelyet a gazdasági növekedés jellemzett, volt időszak, amelyet a pénzügyi egyensúly. Ám a kettő együtt, vagyis az egyensúly és a növekedés egyidejűleg soha nem állt fenn. 2013-tól viszont igen.

A fiskális politika 2013 óta a monetáris mechanizmusok rásegítő elemeivel erősödik. A Magyar Nemzeti Bankot aktívabb jegybanki szerepvállalás jellemzi, ami a pénzügyi stabilitáson túl a növekedést is segíti. A jegybank célja a közjó szolgálata. Makrogazdasági, mikrogazdasági és társadalmi szinten.

A közjó érdekében az eszközeivel kordában tartja az inflációt, segíti a gazdasági növekedés érvényre juttatását és a pénzügyi egyensúly fenntartását. A monetáris rendszerváltás egyik fő eleme a kamatcsökkentési ciklus. Az irányadó ráta a jegybank 90 éves történetének legalacsonyabb szintjére, 0,9 százalékra esett, amely mérsékli a kereskedelmi banki kamatokat és támaszt nyújt a gazdasági növekedésnek, egyidejűleg támogatja a jegybanki inflációs cél középtávú elérését. Sőt, az állampapírpiacon is kedvező fordulatot hozott, olcsóbbá és biztonságosabbá tette a magyar állam működését.

A növekedési hitelprogram (NHP) az amerikai és angol jegybanki módszerekhez hasonlatos, amely érdemben javította a kis- és középvállalkozások, mezőgazdasági termelők hitelhez való hozzáférését, így újra lendületet vett a vállalati hitelpiac, ami fontos szerepet játszott a beruházási fordulat kibontakozásában. 31 ezer vállalkozás jutott hitelhez, több mint kétezermilliárd forint összegben. Az NHP és a kamatcsökkentési ciklus jótékony hatásai a gazdasági növekedés katalizátorai lettek.

A 2014 tavaszán elindított jegybanki önfinanszírozási program célja, hogy a bruttó külső adósság mérséklésén keresztül csökkenjen az ország külső sérülékenysége. A program révén intenzívebbé vált a hazai kereskedelmi bankok állampapír-vásárlása, ami hozzájárult a hosszú lejáratú állampapírhozamok mérséklődéséhez is, így csökkent az államháztartás kamatköltsége.

A jegybank a pénzügyi stabilitás elérése és a pénzügyi piacok hatékony működése érdekében tett egyik legfontosabb lépése a lakossági devizahitelek jegybanki és kormányzati együttműködésben végrehajtott konszolidálása, ami a háztartások és a bankok pénzügyi egyensúlyát egyaránt javította. Úgy, hogy a kereskedelmi bankokba betárolt forint- és devizabetétek, megtakarítások sem értéktelenedtek el.

A jegybank törekedett a kormány gazdaságpolitikájának támogatására. Ez a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét nem sértő monetáris politika, mindössze arról van szó, hogy a kormány és a jegybank egyaránt a közjót szolgáló komplex és nem konvencionális közpénzügyi eszközrendszerben gondolkodik, amely folyamatban az alapcélok azonosak e két közpénzügyi intézménynél. A reálgazdaság növekedéséhez a hitelállomány megfelelő mértékű bővülésére volt szükség, amit a jegybank növekedési hitelprogramjával teljesített.

Ám nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a jegybankok csak a válság áthidalására vállalnak extrém szerepet. Az optimális kereskedelmihitel-állomány szintjének fenntartása azonban már piaci, és egyre inkább fiskális kategória lesz.

Ám mégis, e jövőbeni folyamatok feletti egyfajta további bábáskodás jele, hogy 2016 elején az MNB elindította a növekedéstámogató programját (NTP), vagyis a maga eszközeivel próbálja a gazdaságot fenntartható fejlődési pályán tartani. Célja az NTP-nek, hogy a növekedési hitelprogram fokozatos kivezetése mellett a kereskedelmi bankok egyre inkább piaci alapon elégítsék ki a reálgazdasági szereplők hiteligényét. Az NTP révén a nettó vállalati, illetve kiemelten a kis- és középvállalkozói hitelállomány tovább emelkedhet.

Azon túl, hogy a jegybank 2013-tól intenzív gazdaságfejlesztői szerepet vállalt, több csatornán keresztül segítette a költségvetési stabilizációt. Egyrészt a jegybanki alapkamat-csökkentések és az önfinanszírozási program nagymértékben hozzájárult az állampapírpiaci hozamok csökkentéséhez, illetve a költségvetési kamatkiadások mérséklődéséhez. 2013 és 2015 között a GDP közel 1 százalékával mérséklődött a kamatszolgálat. A jegybanki növekedési hitelprogram pedig jótékony, sőt katalizáló hatással bírt a gazdasági növekedésre, így az adóalapok bővülésén keresztül is segítette, hogy a költségvetés hiánya a 2013-ra elért 3 százalékos szint alatt maradjon.

A monetáris rendszerváltozás és a felelős gazdálkodás következtében a Magyar Nemzeti Bank 2013 óta számviteli és nemzetgazdasági nyereséget realizál. A számviteli értelemben vett nyereségének egy részét a központi költségvetésbe fizeti, a másik részén pedig – a társadalmi felelősségvállalás jegyé­ben – részt vesz a pénzügyi gondolkodás, a pénzügyi kultúra és a felsőoktatás pénzügyi-közgazdaságtani megújításában.

Nem költségvetési pénzekből, nem az adófizetők forintjaiból, azaz nem közpénzből, hanem saját nyereségének terhére, az alapítványoknak átadott tőkeösszeg kamataiból támogatja a felsőoktatást mint új tudástőkét előállító nemzetgazdasági ágazatot. Támogatja azokat a szellemi-tudományos műhelyeket, amelyek új, igényes és a régi meghaladott eszmerendszer helyébe életképes tudástőkét teremtenek. Ez az évek óta vitt gazdaságpolitika lényege és eredményszemléletű felsorolása.

Táboron belül is sokan kételkedtek az Orbán–Matolcsy-tengely által alkalmazott módszerek helyességében. Ám a társadalom életminőségének javulása, az ország pénzügyi stabilitásának erősödése döntötte el az Orbán–Matolcsy-gazdaságpolitika megítélésének kérdését, nem pedig az RTL Klub hírolvasói és az új típusú gazdaságpolitikára rátámadó értelmiségiek avítt eszméket visszasíró szóvirágjai.

A rágalmakat szórók blöffjei blöffök maradtak.

A tények viszont tények.

Lentner Csaba

A szerző közgazdászprofesszor


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »