A Prágai Vár száz éve Masaryktól Havelig

Prága, Pozsony, Varsó, Budapest – a V4-ek fővárosainak I. kerületi polgármesterei és a Cseh Köztársaság Magyarországra frissen kinevezett nagykövete jelenlétében nyílt meg a Hradzsin száz évét, a turisták által nem ismert részeit is bemutató kiállítás a Budavári Városháza aulájában.

A házigazda: Nagy Gábor Tamás a közönség tájékoztatására elmondta, hogy nem tartozik a rendkívüli események közé a jelenlévő polgármesterek találkozója, hiszen évek óta összejönnek eszmét cserélni közös dolgaikról. Ilyenek bőven vannak, főként a kultúra és a turizmus területén, lévén mindegyik főváros első kerülete fontos idegenforgalmi központ is. Hisz abban, hogy a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar nép egymásra van utalva, van jövője együttműködésüknek. Ez évi találkozójukat a Budavári Könyvünnepre időzítette, hogy egy ilyen szép kiállítás is gazdagítsa a találkozót, megköszönve és viszonozva Prága, Pozsony és Varsó vendéglátását.

Pavel Cizinsky, Prága I. kerületének polgármestere köszönetet mondott a mostani találkozásért és a kiállítás lehetőségéért. Szeretnék bemutatni és érzékeltetni az 1918-tól az önálló államiság elnyerésétől a század végéig történt változásokat a prágai Várban, amely számukra a cseh államiság szimbóluma. Az államiság és a terület konfliktusokhoz vezetett a történelem során. Most emlékeztünk meg a II. világháború kitörésének 80. évfordulójáról, és elgondolkozhattunk azon, hogy Hitler hatalomra jutásához mennyiben járultak hozzá az egymás közti viszonyok. A polgármester elmondta, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című könyve.

Tibor Bial Csehország nagykövete hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés és öröm, hogy friss nagykövetként a budai Várban lehet a prágai Várat bemutató kiállításon, hiszen még friss élmény, hogy az egyikben kinevezték erre a posztra, és még frissebb, hogy a másikban átadhatta megbízó levelét Áder elnök úrnak. Külön öröm, hogy találkozhatott ezen a délutánon saját szülővárosa, Kassa polgármester-helyettesével, és nagyszerű látni, hogy az együttműködés városaink között ilyen szép tartalommal töltődik fel. Köszönet ezért mindkét városrész vezetőjének.

Hírdetés

A köszöntő beszédek után következett magának a kiállításnak a megnyitása, amely feladatnak láthatóan örömmel tett eleget a fotóművész: Alan Pajer, aki 71 évét meghazudtoló dinamizmussal adott elő, és annak a művésznek a színes személyességével, akit nem béklyóznak protokolláris  meggondolások.

Ezzel a felütéssel kezdte, majd folytatta azzal, hogy Prágát és Budapestet két nővérnek érzi, mert mindkettőt folyó szeli át, mindkettőn egy vár emelkedik s azon elnöki palota áll és jelentős templom díszíti. Prága kevésbé szenvedte meg a háborút. Számára, aki látta fényképeken Pest és Buda romjait, szinte hihetetlen, hogy milyen szép város nőtt ki azokból.

Alan Pajer a 20. század eleji Prágát kis provinciális városként jellemezte, a Hradzsint pedig laktanyának. Annál inkább értékelte az 1918-ban államfővé választott Masaryk döntését, aki neves európai építészek meghívásával a cseh államiság jelképévé alakíttatta, különös figyelemmel a kertekre is. A fotóművész, az idő rövidsége miatt, a száz éves történelemből Masarykon kívül még két elnököt emelt ki – ellenkező előjellel: Gustáv Husákot és Václav Havelt. Az előbbi építészeti ötleteit humoros borzadállyal részletezte: az atombiztos bunkertől a dolgozószobájába vezető liftig, ami nem valósult meg, Masaryk könyvtárát viszont eltávolíttatta, hogy nagyobb teret nyerjen, de szerencsére Havel (akiről két éve már rendezett fotókiállítást itt a Budavári Városházán), fontosnak tartotta, hogy a Hradzsin visszanyerje a Husák ténykedése előtti arculatát. Ennek néhány vonására hívta még fel a kiállítás látogatóinak figyelmét, aztán a prágai polgármesterrel egy képet ajándékoztak Nagy Gábor Tamásnak.

Sági Zsolt gitárjátéka foglalta hangulatos keretbe az ugyancsak jó hangulatú megnyitót.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »