Ünnepi műsorral emlékeztek meg a magyar nyelvű oktatás újraindítására Perbetén.
Az iskola épületében szervezett rendezvényen az intézmény igazgatója Szabó Edit köszöntötte az egybegyűlteket:
„Wass Albert erdélyi magyar író és költő sorait választottam gondolatébresztőnek a mai ünnep megnyitásaként. Az iskola célját, küldetését, feladatait sokan, sokféleképpen, különböző nézőpontokból próbálták megfogalmazni az ókortól napjaing. Bármilyen tudományos eszmefuttatást is olvasunk, a lényeg, azt gondolom, ebben a rövidke mondatban van:
A legszilárdabb tudás az anyanyelven elsajátított tudás. Ezért volt nagy jelentőségű esemény a magyar oktatás újraindítása a második világháború után 1949-ben. A magyar kisebbség által lakott településeken sorra jöttek létre a magyar osztályok, amelyek fokozatosan különváltak a szlovák tannyelvű iskoláktól.
A Komáromi Tanfelügyelőség 1949.március 28-tól engedélyt adott a helyi Nemzeti Iskola keretien belül két magyar osztály nyitására. Tanerő hiányában azonban csak szeptember 1-jén nyíltak meg ezek az osztályok, összesen négy. Az egyik osztály tanítója lett Szényássy Zoltán. Az 1950/1951-es tanévben az iskola 8 osztállyal teljes szervezettségűvé vált., létrejött a Magyar Tanítási Nyelvű Nemzeti Iskola Nagy József igazgatóval az élen. Az oktatás az egykori katolikus és református iskola épületében folyt. 1951-ben létrejött a polgári iskola Szénássy Zoltán vezetésével. A két iskola az 1953/54-es tanévben megkezdett reform következtében egyesült és az egykori óvoda épületében kapott helyet. Az iskola igazgatója 1960-ig Fördős Kálmán volt.
Az igazgató Benda Kálmán lett, majd Papp Benő és Brath Tibor vezetése mellett, a pedagógusok apró, sokszor láthatatlan, állhatatos munkával, ha kellett bátor kiállással munkálkodtak azon, hogy a perbetei magyar iskola színvonalasan működjön, folyamatosan fejlődjön, rugalmasan reagáljon a kihívásokra, társadalmi változásokra.
„A jelenegi helyzet is sokszor próbára tesz bennünket, hiszen a távoktatás, és az élet mindenterületére begyűrűzó digitalizáció gyors reagálásra késztet“ –folytatta tovább ünnepi beszédét az igazgatónő.
A magyar nyelvű oktatás újraindítása óta több, mint hét évtized telt el. Ez alatt az idő alatt perbetei diákok több nemzedéke nevelődött az iskola falai között és generációk váltották egymást a tanári karban is. A folytonosság azonban érezhetően megmaradt. Talán azért is, mert az iskola kinevelte későbbi oktatóit. Tisztelettel emlékezünk azokra a pedagógusokra, akik ma már nincsenek közöttünk. Közülök sokan még itt voltak az iskola 50. éfordulójának megünneplésén: Fazekas István, Benyó Máté, Szetei Ernő, Czabány Károly, Szénássy Zoltán, Fördős Kálmán, Benda Kálmán, Papp Benő, Gátasi Béla, Szabó Ernö, Szabó Mária, Héger Irma, Sukola Mihály. Mi, az iskola mostani tanítói, visszük tovább azt, amit, diákként és tanítóként megtanultunk, megörököltünk, s az értékeket megtartva beletettük, ami a miénk, amit az alakuló világ megkívánt.
2016-ban történt, amikor először kellett kivágnunk az iskolaudvaron két diófát. Azokat, amelyeket az egykori diákok és tanítók ültettek, amelyek alatt a gyerekek a szünetekben játszottak, amelynek minden ősszel összegyűjtötték a termését, amelyek odvában madarak bújtak meg. A fa azonban nem semmisült meg. Egy szentpéteri fafaragó mester, Gerendás Norbert értő kezei alatt átalakult egy csodálatos paddá, így jelképezve a folytonosságot. A magyar oktatás újraindításának emlékére készíttettük a padot. Díszéül olyan mintát választottunk, amely az egykori perbetei kiskapukat díszítette, s a perbetei emberek élettapasztalatát, bölcsességét jelképezi egyetlen virággal. A szív – a gyökér, az éltető erő, …. a virág, a lomb – a belőle sarjadó élet. A hét évtizedes évforduló alkalmából az iskola udvarán felállítottunk egy szép kopjafát, amely átadásánál Török Ádám szavalata után a Mészáros Dávid,katolikus plébános és Erdélyi Zoltán, református lelkész megszentelték és megáldották. a szentpéteri Gerendás Norbert alkotását. A 2000/2001-es tanévben ünnepeltük a magyar oktatás újraindításának 50. évfordulóját. Ebbő al az alkomból született egy kiadvány, amely Iskolánk fél évszázada címet viseli. Az újabb jubielumra készülve elhatároztuk, hogy tovább írjuk a perbetei magyar iskola krónikáját ebben a formában. Ez az új kiadvány – A perbetei magyar iskola 70 éve – elsősorban az elmúlt húsz év történéseire összpontosít tiszteletben tartva az elődök munkáját. Ajánljuk könyvünket minden kedves olvasónak, aki ekötelezett a felvidÉki magyar oktatás irányában, elsősorban azonban azoknak, akiket a perbetei iskola köt össze.“
Zsitva Norbert, polgármester emlékpkattet adományozott az iskola egykori és jelenlegi pedagógusainak, ezzel köszönve meg munkájukat.
A 70 éves fennállásuk alkalmából az iskola életét bemutató kiállítást, a gyermekek munkáit az osztálytermekben, valamint fotósaik dínyertes alkotásait a folyosón tekintették meg a résztvevők.
A rendezvény a kultúrházban ünnepi gálaműsorral folytatódott, amelyen megjelent Decsi Katalin, a Szlovák Köztársaság Otatási-, Tudományos-, Kutatási és Sportminisztériuma nemzetiségi fejlesztési fősztályának vezetője, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Kocskovics Gabriella, a Szlovák Köztársaság Otatási-, Tudományos-, Kutatási és Sportminisztérium Nemzetiségi Oktatásügy Fejlesztése Főosztály képviselője, Zsitva Norbert, a község polgármestere, valamint az iskola egykori pedagógusai, a község, az oktatási intézmények és társadalmi szervezetek képviselői.
Fekete Irén köszöntőjébem elmondta: „Mert a gyökérben van az élet…”Ezzel a sokatmondó Wass Albert idézettel kezdődő meghívó invitált Perbetére a felvidéki magyar nyelvű oktatás újraindulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre. Wass Alberttől mindnyájan azt a tanítást kaptuk, hogy a gyökereket keressük. Elfogadva a tanítást a hetven esztendős perbetei iskola egykori pedagógusai felé is tekintettünk, akik megalapozták ennek az iskolának a szellemiségét. Az SZMPSZ nevében emléklappal köszöntük meg munkájukat, és kértük, hogy őrizzék meg általa egykori iskolájuk emlékét, ahogyan mi is megőrizzük az ott szolgálatot teljesítő pedagóguskét. Az iskola az ünnepi alkalomhoz méltó, magas színvonalú rendezvénnyel emlékezett. Öröm volt látni, hogy az egész falu magyar közössége, a pedagógusok, a szülők, az önkormányzat, az egyházi méltóságok, a támogatók is fontosnak érezték ezt a megemlékezést. Köszönöm a felemelő élményt és az intézmény vezetőségének és a pedagógusok munkáját!”
A kultúrműsorban felléptek: Zahorcsek Sebastian, Pinke Vivien, Zahorcsek Zoé, Tóth Viktor, az iskola művészeti csoportjai: Napraforgó Néptáncegyüttes, Tavirózsák társastánccsoport, Tündérvirágok színjátszó csoport – A Pál utcai fiúk c. regény zenés darab rövidített változatát, Török Sarolta és Jakab Katalin pedagógusok rendezésében.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
