A parlament és a kormány egyetlen valódi ellensúlya. Hogyan működik az alkotmánybíróság (Infografika)

A parlament és a kormány egyetlen valódi ellensúlya. Hogyan működik az alkotmánybíróság (Infografika)

A parlament leghamarabb februárban szavaz az alkotmánybíró-jelöltekről. A 18 általuk választott aspiráns közül végül az államfő választja ki azt a 9 személyt, aki elfoglalhatja helyét a taláros testületben. A politikusok kijelentéseiből – illetve abból, hogy Robert Fico exkormányfő is megméretteti magát a szavazáson – kemény hatalmi harcra lehet számítani.

Andrej Kiska államfő kijelentette, hogy a 40 jelölt között vannak olyanok is, akiket sosem nevezne ki alkotmánybírónak. Az elnök tanácsadója, az Alkotmánybíróság (AB) egykori elnöke, Ján Mazák a Denník N-nek nyilatkozva pedig azt mondta, hogy Ficot Andrej Danko házelnök is kinevezheti, ha átveszi az elnöki jogköröket.

A koalíciónak ugyanis nem kell megválasztania 18 jelöltet, ha kevesebben lesznek, akkor az elnök annak arányában kevesebb jelöltet választhat és jelölhet ki. A fennmaradó helyek üresen maradnak júniusig, amíg Kiskának lejár a hivatali ideje, és ha ez megtörténik, a további jelölteket már a házelnök nevezheti ki, míg az új államfő nem teszi le az esküt.

A SME napilap a Szlovák Tudományos Akadémia alkotmányos és jogi intézetének munkatársát idézve azt írja, hogy az új elnök az Alkotmánybíróság elnökének teszi le az esküt, Kiska pedig abból a négy bíróból kénytelen kiválasztani az AB elnökét, akik február után is hivatalban vannak még – függetlenül attól, hogy a parlamentnek mennyi jelöltet sikerült megszavaznia.

Az alkotmánybíróságért folyó harc tétje pedig hatalmas: ez a testület törvényeket törölhet el, megkérdőjelezheti a választások kimenetelét, de megkötheti a parlament vagy az elnök mozgásterét is.

Sokat nyom a latban

Az AB több mint 20 kategóriában hozhat döntést, többek között felülbírálhatja a bíróságok, ügyészségek, vagy a rendőrség döntését, és a választások eredményét is.

Hírdetés

Az AB a parlament, a kormány és a minisztériumok egyetlen valódi ellensúlya, megállapítja a törvények, jogszabályok, rendeletek alkotmányosságát, vagy éppen alkotmányellenességét. A jó példa erre annak a törvénynek az alkotmányellenessé nyilvánítása, amely lehetővé tette az autópályák nem állami telkeken történő megépítését. Negatív példaként említhetjük a magyar kettős állampolgárság intézménye ellen hozott Fico-féle állampolgársági törvényt, amelyben a taláros testület úgy döntött, hogy nem tud dönteni. Ez a kérdés jogilag tehát a mai napig tisztázatlan, annak ellenére, hogy más országoktól kapott állampolgárság miatt megfosztani a szlovák állampolgárt szlovák útlevelétől nyilvánvalóan alkotmányellenes. Az ugyanis tiltja az állampolgárság elvételét.

Az Alkotmánybíróság az utolsó mentsvára azoknak az állampolgároknak és szlovákiai cégeknek, jogi személyeknek, akik ügy vélik, hogy a hatóságok, ügyészségek, alacsonyabb szintű bíróságok ellenük hozott ítélete igazságtalan.

Ha egy nyugdíjas életjáradéka kapcsán bíróságon pereskedik a Szociális Biztosítóval, de elveszti a pert a kerületi bíróságon, akkor a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. Amennyiben ott sem születik számára elfogadható ítélet, joga van az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az ilyen esetek egyedi beadványoknak minősülnek, ennek ellenére, ha az AB határozatot hoz róluk, precedensértékűvé válnak, és össztársadalmi hatással bírnak.

Alkotmányosság, népszavazás, politikai pártok

Az AB jelentős befolyással rendelkezik a politika gyakorlati oldalára, legyen szó választásokról vagy népszavazásokról. Az utóbbi időkből származó egyik legjobb példa erre az, amikor a taláros testület úgy határozott, hogy a családokról szóló népszavazás kapcsán a kérdőíven szereplő, regisztrált együttélésről szóló kérdés alkotmányellenes.

Hasonló volt a helyzet a főügyésszel kapcsolatban. Akkor az volt a kérdés, hogy az államfő elutasíthatja-e a főügyészre javasolt személy kinevezését, vagy sem.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »