A parlament elfogadta az év törvényét. Kozmetikázott és kampányszagú

A parlament elfogadta az év törvényét. Kozmetikázott és kampányszagú

A parlament kedden elfogadta a jövő évi költségvetést,m így már biztos, hogy nem lesz provizórium a következő évben. Ezzel azonban el is fogytak a jóhírek. A népszerűségi mélyvölgyben lévő kormánypártok miatt ugyanis a jövő büdzsére alapjaiban nyomta rá bélyegét a kampány és a valódi helyzetet elfedni akaró kozmetikázás.

Csak a margóra jegyezzük meg, hogy a múlt héten Robert Fico (Smer) képviselő egy javaslattal azért lehetetlenítette el az összes ellenzéki javaslat megvitatását, hogy „legyen elég mozgástér a költségvetési vitára”. Hát, mint látható, nem estek túlzásba a képviselők. Nem is csoda.

A pénzügyminisztérium apapíron mindössze a GDP 0,5 százalékának megfelelő hiánnyal számol. De még az egykori smeres Peter Kažimír vezette Nemzeti Bank szakértői szerint is ez a terv tarthatatlan, legalábbis akkor, ha a jelenleg számolt költekezések terén nem történik változás. Az NBS elemzői szerint a pénzügyminisztérium által tervezett hiány több mint háromszorosára kell számítani, a bruttó hazai össztermék 1,6 százalékára. Egyébként nagyon hasonló eredményre jutott a Költségvetési Felelősség Tanácsa is.

Csúsztatások a mérleg mindkét oldalán

Az elemzők úgy vélik, hogy a költségvetés tételei közül többet rosszul mért fel a Pénzügyminisztérium. Egy sor szociális intézkedés fedezete ugyanis nincs vagy bizonytalan, vagy épp ellenkezőleg, túl vannak becsülve a bevételek.

Példaként azt említették, hogy az állam túl magas bevételekkel számolt az állami cégek osztalék kifizetésénél. Míg a pénzügyminisztérium 438 millió euróra számít, addig az NBS legfeljebb 200 millió euró bevételt jósol az állami cégekből. Ezek a bevételek nem adókötelesek, így nem esnek a adóbevételeket ellenőrző parlamenti bizottsága hatásköre alá. A politikusok ezért előszeretettel használják őket a költségvetés felfújására.

Hírdetés

A HNonline.sk arra hívja fel a figyelmet, hogy sok a kérdés a Szociális Biztosító körül is. Az ugyanis azzal számol, hogy a következő évben 25 millió euróval kevesebb munkanélküli segélyt fizet ki. Azonban minden jel szerint a gazdaság lefékeződik, így a munkanélküliek száma várhatóan növekedni fog – de ha még nem is így lenne, az NBS szerint a növekvő bérek miatt a jogosultak köre és a segély nagysága egyaránt nőni fog.

A Költségvetési Felelősség Tanácsa arra figyelmeztetett, hogy a Szociális Biztosító jelentős bércsökkentéssel javította saját számait, miközben a tervek szerint új alkalmazottakat is fel akar venni, ami alapvető ellentmondás.

Az SNS megkapta, amit akart

Az Állami Számvevőszék sincs elragadtatva a kozmetikázott költségvetéstől. A testület azt kifogásolja, hogy az idei évben elfogadott szociális intézkedések beterjesztésekor a parlamenti képviselők nem készítettek előrejelzést a beadványok költségvetésre gyakorolt hatásáról. Ilyen volt például a minimálnyugdíjak emeléséről szóló SNS-es javaslat is, ami 80 millió eurós utólagosan beszámított kiadást jelent a Munkaügyi Minisztérium büdzséjében.

Az SNS-es kézben lévő Mezőgazdasági Minisztérium ráadásul az utolsó pillanatban 25 millió euróval nagyobb keretet kapott, amivel az államkassza tartalékait csökkentették, mivel nem került sor a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére. A dohányáruk jövedéki adójának növelését egyébként az SNS ellenezte leginkább. Nem véletlenül említettük a szlovák nemzetieket háromszor is: Andrej Danko néhány héttel ezelőtt Peter Pellegirni (Smer) kormányfőnek címezve jelezte, hogy nem lehet biztos az SNS támogatásában a költségvetést illetően. A jelek szerint Danko megkapta, amit akart.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »