„A paradigmaváltás elérte a felvidéki magyar közoktatás intézményeit is”

„A paradigmaváltás elérte a felvidéki magyar közoktatás intézményeit is”

Kiss Beáta és Menyhárt József civil kezdeményezésként közösen indítottak el egy pedagógusoknak szóló, tantermi stratégiák népszerűsítésével foglalkozó fejlesztőprogramot. A Felvidéki Fejlesztő elnevezésű projektbe már három középiskola is bekapcsolódott Komáromban (Selye János Gimnázium) és Dunaszerdahelyen (Vámbéry Ármin Gimnázium és az Egészségügyi Szakközépiskola). A program céljáról, szükségszerűségéről és a két koordinátor motivációjáról is kérdeztük őket.

Mint mondják, az út elején járnak – a program ismertetése jelenleg a kiválasztott, illetve a Felvidéki Fejlesztő projektbe jelentkező iskolákban zajlik. „Amíg a naprakész honlapunk elkészül, addig a közösségi médiában folyamatosan tesszük közzé a programra vonatkozó tudnivalókat” – fogalmazott Menyhárt József, aki 2004-től 2020-ig volt a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán működő Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet tanáraꓼ nyelvészettel nyelv- és oktatáspolitikával foglalkozott. „A Felvidéki Fejlesztő a Közép-európai Alapítvány (CEF) támogatásával valósul meg, amely részint pályázati, részint pedig saját forrásból biztosítja a program megvalósulását” – válaszolta a program finanszírozására vonatkozó kérdésünkre.

A Szövetség elődpártjaként működő MKP volt elnöke szerint azért van szükség az ilyen jellegű programokra,

Kiss Beátát, a volt MKP oktatási szakpolitikusát ismert és elismert oktatáspolitikusként tartják számon a Kárpát-medencében. 2021 nyaráig, megszűnéséig volt a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatója. Gyakorló pedagógusként mondja, hogy a középiskolákban a külső körülmények nyomására az uralkodó módszerek hagyományosak.

„Az utóbbi években a projekt alapú oktatás, valamint a digitális eszközök bevonása kapcsán történt a legnagyobb fejlődés. A világ és velük együtt az ifjú generáció azonban nagyon gyorsan változik, és ezt a változást a tanári társadalomnak is követnie kell” – mutatott rá. Véleménye szerint a diákok autonóm személyiségének figyelembevételével szükséges változtatni a tanárok mindennapos munkáján. „Erre sok helyütt nagyon nagy nyitottságot tapasztalhatunk, illetve sok pedagógus érzi ennek szükségét és keresi az újszerűbb megoldásokat” – magyarázta.

Szerinte elkerülhetetlen az a változás, hogy a „befogadó attitűdöt felváltsa a tanulási folyamatot aktívan befolyásoló (nyilván pozitív irányba) tanulói attitűd”. Ez nagyobb aktivizálást, a diák tanulási típusának, információszerzési stílusának megfelelő, egyénre szabott módszereket, eljárásokat követel – vélekedett.

Menyhárt József aláhúzta, a Felvidéki Fejlesztő módszertani megerősítő stratégiát azzal a céllal dolgozták ki, hogy a képzésbe bekapcsolódó tanárok megfeleljenek a különféle tanulási stílusok követelményeinek, ösztönözzék saját kreativitásukat, s ezáltal színessé tegyék tanítási gyakorlatukat. A program előképe mintaként szolgál a koordinátorok számára. Ahogy Menyhárt fogalmaz, a műhely kialakítását a prágai EDUKAČNÍ LABORATOŘ mintájára végezték el. „Oktatási műhelyünk aktív szakmai kapcsolatot szeretne kialakítani a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Comenius Pedagógiai Intézet, a pozsonyi, komáromi, nyitrai magyar nyelvű pedagógiai egyetemi képzőhelyekkel.”

Hírdetés

Felkészülésüket a cseh PORG gimnáziumi képzés részletes megismerése és elemzése, illetve a vonatkozó szakirodalom feldolgozása jelentette. Kiss Beáta hozzátette, nem egy kész modell szolgai másolásáról, átültetéséről van szó. „Igyekeztünk a hasznos és jól alkalmazható elemeit átültetni a mi hazai viszonyaink közé. Fontos tudatosítani, hogy egész más körülmények és feltételek között dolgoznak a kisebbségi viszonyok között, sokszor a körülmények miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar középfokú iskolák” – mutatott rá.

„Első lépésként a tömbmagyar járások középiskoláiban indítjuk el az ingyenes képzést: az ősz folyamán második lépésként a Felvidék középső és keleti részének középiskoláit is szeretnénk bevonni” – válaszolta Menyhárt József arra a kérdésünkre, hogy mely oktatási intézményekben kezdik meg a működést. A mostani időszak megmutatja majd, mekkora az érdeklődés a kezdeményezés iránt. A szerzett tapasztalatok elemzése után lépnek majd tovább – tudtuk meg.

Kezdetekben kifejezetten a középiskolákra fókuszálnak, ám a későbbiekben elképzelhetőnek tartják, hogy a középiskolák mellett az alapiskolák tanáraira is kiterjesszék a módszertant, amelynek lényege, hogy olyan tanulásszervezési, technikai eszközöket, eljárásokat mutassanak, amelyek nem igényelnek különösebb eszközfejlesztést, „mindössze” a tanári munka lesz más egy tanítási óra keretén belül. Legyen az akár a tervezés, a megvalósítás, a visszacsatolás szintje – jegyezte meg Kiss Beáta.

Menyhárt szerint a stratégia gyakorlati célja az is, hogy a magyar középiskolák képzési minőségükkel képesek legyenek olyan vonzerőt gyakorolni a felvidéki magyarokra, hogy azok ne érezzék szükségét a szlovák iskolák irányába való orientálódásnak – „a magyar iskolában szerzett végzettség ne hátrányt, hanem előnyt jelentsen a munkaerőpiaci érvényesülésben” – húzta alá.

A képzés részleteire vonatkozó további kérdéseinkre Kiss Beáta még hozzátette, egy interjú keretében nehéz bemutatni mindazt, ami a féléves képzés tartalmát jelenti. „Annyit elárulhatunk, hogy a fejlesztő értékelés mélyrehatóbb bemutatása és alkalmazásának lehetőségei alkotják a lényeget. Mindez pedig szorosan összefügg a reszponzív – visszacsataló, rugalmas, alkalmazkodó oktatással, azaz azzal a folyamattal, melybe a fejlesztő értékelést bele lehet ágyazni. Egyébként nem olyan bonyolult, mint ahogy ez most hangzik, és nem is csodafegyver” – jegyezte meg.

„Egy alternatíva, mellyel javítani lehet a tanulási folyamat minőségén. Nem is egyedülálló, hiszen a pedagógusok számos más eljárással ismerkedhettek meg az elmúlt évtizedekben, programokkal, rendszerekkel, módszerekkel. Ki-ki eldönti, mit alkalmaz, mi az, ami beválik. A mi kezdeményezésünk illeszkedik a sorba. Talán annyi a különbség, hogy hangsúlyozottan nem tantárgyspecifikus, bármilyen műveltségi területlen lehet alkalmazni, és a frontális oktatás felváltásának jó eszközeit is tartalmazza” – mondta.

Kíváncsiak voltunk a két, régebben vezető pártpolitikus motivációjára is. Kiss Beáta kérdésünkre elmondta, az elmúlt húsz évben is a középiskolák témakörével foglalkozott, nemcsak tanárként, igazgatóként, hanem számos nyilatkozat, illetve cikk szerzőjeként, később oktatáspolitikusként is.

Menyhárt József kérdésünkre adott válaszában kifejtette: amit Csehországban tapasztaltak, az a felvidéki középiskolákban is haszonnal alkalmazható. „Ha viszont csak arra várunk, hogy majd valaki megcsinálja, akkor biztosan nem jutunk ötről hatra. A munkát nem lehet megspórolni, ha eredményt akarunk. Így belefogtunk” – fogalmazott, hozzátéve, az MKP-s „múltért” pedig csak hálásak lehetnek: „hasonló értékrend mentén és célokért dolgoztunk akkor is és most is”.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »