A pápa ruhája

Miközben Klaus Iohannis államelnök arról áradozott Ferenc pápának, hogy Románia mily példaértékűen tiszteletben tartja kisebbségeinek jogait, mennyire fontos itt a békés együttélés, a többség és kisebbség közötti párbeszéd, mily jelentős szereppel bír tájainkon a tolerancia, a vendég csíksomlyói miseruhájáról éppen kicenzúrázták a magyar feliratot.

Nem tudja, hogy ez Románia? – dörgött rá a csíksomlyói kegytemplom igazgatójára a kormányőrség megbízottja, és Urbán Erik hiába érvelt azzal, hogy a ruhát már jóváhagyta a Vatikán, a Járjunk együtt! pápai mottót le kellett takarni a Cristina Sabău-Trifu szatmárnémeti egyházművész által készített kazulán. A tolerancia és békés együttélés jegyében.

Azóta sem tudni, hogy a kormányőrség buzgó képviselője utasításra járt-e el így, vagy személyes ambíció hajtotta csupán, ez utóbbi elég nehezen hihető, hisz a gesztus szükségességéről a román biztonsági szerveknek sikerült meggyőzniük a Vatikánt is. Épkézláb magyarázattal máig nem szolgáltak, pedig a sajtó is kereste őket kérdéseivel, és magyar képviselők hivatalos úton érdeklődtek: egy közjogi méltóságok, elöljárók biztonságának felügyeletével megbízott állami szerv miért foglalkozik feliratokkal, milyen veszélyt hordoz néhány magyar szó a pápai ruhán?

Hírdetés

Azt sem tudhatjuk, Ferenc pápa mit szólt mindehhez, eljutott-e hozzá a hír, tulajdonított-e bármilyen jelentőséget a román hatóságok magyar nyelvet üldöző túlbuzgóságának. Valamit megérthetett a történetekből, hiszen a Csíksomlyón tartott miséjében arra intett: ne feledjük, ne tagadjuk a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ezek ne szolgáljanak ürügyként, ne akadályozzák, gátolják a testvéri együttélést.

Bármit nyilatkoztat ki az államelnök, tény, hogy itt, Romániában egymást érik az olyan gesztusok, amelyek azt éreztetik, az itt élő magyarok másodrangúak, megtűrtek, megmaradási igényünk, jogköveteléseink biztonsági kockázatot jelentenek az ország számára. Hiába ámítják szép szavakkal az ide érkező vendégeket és a nagyvilágot, a mindennapi tettek cáfolják dicsekvéseiket. Beolvasztásunkon, eltüntetésünkön dolgoznak a sötét erők, és ezt teszi a hivatalos hatalom is, hol ténylegesen, hol csak szemet hunyva a jogsértések fölött.

Nem csoda hát, hogy alig néhány nappal a pápalátogatás lélekemelő eufóriája után, a trianoni békediktátum évfordulóján szervezett megemlékezéseken, a nemzeti összetartozás napján ismét a keserűség köszönt vissza a beszédekből, de az elszántság is, hogy jottányit sem szabad engednünk nehezen megszerzett jogainkból, meg kell védenünk mindazt, ami a miénk – iskolát, temetőt, zászlót, feliratot –, és bíznunk kell a jövőben, megmaradásunk érdekében össze kell zárnunk sorainkat. Ha nem így teszünk, száz év múlva egy újabb pápa látogatásakor itt, Romániában már nem lesz, aki számonkérje, senki számára nem lesz fontos és senkit nem fog zavarni semmilyen magyar felirat.

Farkas Réka / Háromszék


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »