A pápa jövő májusban Genovába látogat

A pápa jövő májusban Genovába látogat

Ferenc pápa 2017. május 27-én lelkipásztori látogatást tesz a Ligur-tenger partján fekvő Genova városában – tette közzé október 17-én a szentszéki sajtóközpont.

2013-as  hivatalos olasz statisztikai adatok szerint a genovai egyházmegye területén élő 812 ezer lakosból 690 ezer katolikus. Az érsekség főpásztora Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke, akit a közelmúltban Monacóban – Erdő Péter bíboros utódjaként – az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökéül is megválasztottak. 

A genovai érsekség a liguriai egyháztartomány része, latin neve Archidioecesis Ianuensis. Az érsekség Genova városáról kapta elnevezését, a névnek többféle értelmezése van: az indoeurópai „geneu” gyökből eredeztetve könyököt jelenthet, utalva a tengerparti város formájára, míg a „genu” gyök a tengerbe ömlő Bisagno folyó torkolatára utalhat, így pedig Genova jelentése „folyótorkolati város” lenne. A kutatók ma inkább a ’torkolat’ etimológiai eredetet valószínűsítik, amit megerősítenek a város kelta-etruszk emlékei is. A középkorban viszont színes legendával értelmezték az eredetet az érsekség latin neve, a Ianuensis nyomán. Ianushoz, a kettős arcú kapuőrző istenséghez hasonlóan a város egyik arca a tenger felé forduló kikötő, másik arca pedig a hegyekre tekintő kereskedőváros. A város Janus-hagyományát tükrözi a Szent Lőrinc-székesegyházban a Janus-szoborfej alatti márványtábla felirata: „Janus, primus rex Italiae de progenie gigantum, qui fundavit Genuam tempore Abrahae”, vagyis „Janus, Itália első királya, aki a gigászok nemzetségéből származik, alapította Genovát Ábrahám korában”.

A kereszténység genovai kezdeteiről kevés biztos tudásunk van. A kései hagyomány a város evangelizálását Szent Nazariusnak tulajdonítja, aki Szent Péter közvetlen utódja, Linusz pápa kérésére Rómából Galliába utazott, és onnan visszatérőben egyházközséget alapított, majd a város első püspöke San Valentino, azaz Szent Bálint lett, aki 312 és 325 között, a milánói ediktum korában vezette a helyi egyházat. Biztos adat viszont az, hogy 381-ben Genova püspöke, Diogenész a milánói Szent Ambrussal együtt részt vett Aquileiában egy zsinaton. Genova egyébként a késő antik korban a császári Milánó szuffragáneus (alárendelt) egyházmegyéje volt, hiszen amikor 568-ban az ariánus keresztény longobárdok elfoglalták Lombardia székvárosát, az onnan elmenekülő püspökök áttették székhelyüket Genovába. Genova 1133-ban, II. Ince pápa alatt lett önálló metropólia, érsekség.

A város a 12. századtól földközi-tengeri hatalommá növekedett, ennek is tudható be, hogy kiváló tengerészei között magáénak tudhatja Kolumbusz Kristófot is, aki a 15. század végén a spanyol király szolgálatába állt, és 1492-ben fedezte fel Amerikát.

Ferenc pápa májusi genovai útja kizárólag lelkipásztori jellegű. Az olasz nagyvárosok közül eddig Nápolyt látogatta meg 2015. március 21-én, Torinót június 21–22-én, Firenzét november 10-én, illetve korábban a szardíniai Cagliarit 2013. szeptember 22-én. Jövő március 25-én kerül sor milánói látogatására.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »