Ferenc pápa május 10-én délelőtt a Vatikánban fogadta Egils Levits lett államfőt abból az alkalomból, hogy Lettország és a Szentszék száz éve létesített diplomáciai kapcsolatokat. A centenárium alkalmából könyvbemutatót is tartottak Rómában, amelyen Paul Gallagher érsek, a szentszéki államközi kapcsolatok titkára tartott beszédet.
Ferenc pápa hétfőn találkozott Egils Levits-cel, a Lett Köztársaság elnökével az Apostoli Palotában – adta hírül a Szentszéki Sajtóiroda közleménye. A lett politikus ezt követően megbeszélést folytatott Pietro Parolin bíborossal, vatikáni államtitkárral és a szentszéki államközi kapcsolatokért felelős titkárral, Paul Richard Gallagher érsekkel.
A szívélyes légkörű tárgyalások során a felek kifejezték elégedettségüket a jó kétoldalú kapcsolatok miatt, felidézve a Szentszék és Lettország közötti diplomáciai kapcsolatok századik évfordulóját. Kiemelték a keresztény hit és a Katolikus Egyház alapvető hozzájárulását a hiteles humanizmus előmozdításához, amely nyitott a spirituális dimenzióra az ember és a család méltóságának védelme érdekében.
A találkozó résztvevői ezután a nemzetközi és regionális szinten kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekre összpontosítottak. A felek megerősítették, hogy együtt akarnak működni a közjó elérésében, valamint egy olyan kultúra előmozdításában, amely elősegíti a békét és a testvériséget a népek között.
A szentszéki diplomácia alapja az „elválaszthatatlan kötelék az egyház és az emberiség között”, és az általa védett és követett értékek „mindig jelen voltak az államokkal való kapcsolataiban” – emelte ki Paul Gallagher érsek, a szentszéki államközi kapcsolatokért felelős titkár, aki május 10-én délután a római LUMSA Egyetemen (Libera Università Maria Santissima Assunta) szólalt fel a 100 év az igazság és a bizalom szellemében. Diplomáciai kapcsolatok a Lett Köztársaság és a szabad Szentszék között című kötet bemutatóján.
Ami „tartalmat és hitelességet ad” a Szentszék diplomáciai fellépésének, az az Egyház emberiség nagy családjának javához fűződő kapocslata– mondta Gallagher érsek. Célja valójában az egyén és az közösség alapvető értékeinek elősegítése minden dimenzióban: az élet, az emberi méltóság, a család „egyedi és pótolhatatlan” értékének védelmétől, a társadalmi igazságosság, a béke és a vallásszabadság előmozdításáig
Ma sajnos az a téves gondolat érvényesül, hogy az etikát a törvény határozza meg, és nem az etika rendelkezik elsőbbséggel. A keresztények arra kaptak meghívást, hogy biztosítsák: a törvény „a természet objektivitásában gyökerezik, nem pedig a törvényhozó akaratának szubjektivitásában, vagy ami még rosszabb, az uralkodó kultúra népszerűségében” – fogalmazott Gallagher érsek. Ezért a Szentszék diplomáciai tevékenységével soha nem szűnik meg támogatni a helyi egyházak hangját az ember keresztény szemléletének védelmében, amely „az évszázadok során sokkal dinamikusabbnak és reálisabbnak bizonyult”, mint más rövid távú ideológiai elképzelések. Etikai távlat és a transzcendensre való hivatkozás nélkül valójában „az emberi civilizáció semmilyen felépítése vagy újjáépítése nem lesz lehetséges” – nyomatékosította a szentszéki államközi kapcsolatokért felelős titkár.
Pontosan az a képesség tette lehetővé Lettország újjászületését és a szovjet igában töltött évtizedek során elvesztett szabadságának megtalálását, hogy ragaszkodott e transzcendens dimenzióhoz „a keresztény hit által áthatott kultúra erejével”. Ezeket a szempontokat hangsúlyozta Szent II. János Pál az 1993-as apostoli útja alkalmával, miután az ország újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel, majd Ferenc pápa 2018-as látogatása során, amikor Lettország függetlensége visszanyerésének századik évfordulójára alkalmából oda látogatott.
A kötet bemutatóján felszólalt többek között Egils Levits államfő képviseletében Janis Bordans lett miniszterelnök-helyettes, a vallási ügyekért felelős igazságügyi miniszter. A politikus áttekintette a Szentszék és a Lett Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok kiemelkedő pillanatait. Kiemelte a Szentszék állandó támogatását Lettországnak, különösen a szovjet elnyomás éveiben. A miniszter ezt követően hangsúlyozta az együttműködés szellemét, amely a Lett Köztársaságban az állam és az Egyház viszonyát jellemezte a függetlenség elmúlt harminc évében.
Mikhail Volohov atya és Inese Runce professzorasszony szerkesztette a 100 év az igazság és a bizalom szellemében. A Lett Köztársaság és a szabad Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok című kötetet. A könyv a Vatikáni Államtitkársággal, a Pápai Történettudományi Bizottsággal és a Lett Nemzeti Levéltárral együttműködésben jelent meg. A kötetben a Lettország és a Szentszék közötti eddig még kiadatlan levéltári anyagokat gyűjtötték egybe az 1918–1958 közötti évekből.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
