A nyugdíjemelés biztosnak tűnik, a minimálbér növekedése kérdőjeles a kevés konkrétumot tartalmazó kormányprogram szerint

A nyugdíjemelés biztosnak tűnik, a minimálbér növekedése kérdőjeles a kevés konkrétumot tartalmazó kormányprogram szerint

Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányprogramjának gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint, túl nagy hatást pedig nem is várhatunk, hiszen jövőre parlamenti választások lesznek.
 Felpörgetné a beruházásokat, hatékonyabbá tenné az adóbegyűjtést, támogatná a vállalkozói formát a parlament bizalmi szavazására váró Orban-kormány a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kidolgozott kormányprogram szerint. A döntéshozók elé beterjesztett dokumentum túl sok konkrétumot amúgy nem tartalmaz, inkább általános elvekben határozza meg, hogy milyen pénzügyi és gazdaságpolitikai intézkedésekre számíthatunk, amennyiben a honatyák többsége bizalmat szavaz a PNL-kormánynak.

Régi és új elemeket is találunk amúgy a kiemeltként kezelt tervek között. A PNL például leszögezi, hogy meg akarja tartani a 16 százalékos egységes adókulcsot, amit amúgy jelenleg csak a nyereség esetében alkalmaznak, miután a jövedelemadó jelenleg 10 százalékos. Eltörölnék viszont az üzemanyagok extra jövedéki adóját, és a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeleten is módosítani kívánnak – a sajtóba kiszivárgott kormányprogram azonban arra nem tér ki, hogy milyen konkrét intézkedéseket terveznek módosítani, holott a jogszabály számos területen vezetett be vitatott lépéseket.

A nyugdíjrendszer kapcsán Ludovic Orbanék azt tervezik, hogy visszatérnek a korábbi konstrukcióhoz, és eltörlik a PSD-kormány által bevezetett újítást, miszerint választani lehet az első és a második pillér, vagyis a kötelező állami és a kötelező magánnyugdíj között.

A PNL emellett szeretné visszaszorítani az előrehozott nyugdíjba vonulók számát, a fizetések terén pedig tervezik, hogy csökkentik a magán- és a közszférában nyújtott bérek közötti különbséget. Szó van ugyanakkor privatizációkról és az állami beruházások felgyorsításáról is. Az üzleti szférát eközben a Start-up Nation és a Romania Tech Nation programokkal egyaránt támogatni kívánja. A magánszemélyek és a vállalkozók számára egyaránt jó hír ugyanakkor, hogy a hatóságokat arra kényszerítenék, hogy valamennyi űrlapot, kérést, nyilatkozatot lehessen benyújtani online is. Szintén jó hír lehet továbbá, hogy

kiszámítható fiskális politikát ígérnek,

valamint konzultációt a vállalkozókkal és a civil társadalom képviselőivel, illetve hatástanulmányokat a döntések meghozatala előtt.

Azt azonban, hogy január elsejétől nő-e a minimálbér, ahogyan azt a szociáldemokraták által közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezet előírná, nehéz lenne most megmondani. A témában viszont az elmúlt napokban is folytatódott a politikai csörte és egymásra mutogatás. Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök például ezúttal határozottan leszögezte, hogy

Hírdetés

amennyiben a leköszönő Dăncilă-kormány határozatot fogad el az országos minimálbér emeléséről, ő módosítani fogja azt.

„Nincs már joguk elfogadni egy ilyen határozatot, amelynek komoly gazdasági következménye van, kihat az üzleti szférára és a büdzsére is. Amennyiben mégis megteszi, mi módosítani fogjuk” – szögezte le Orban. Hozzáfűzte: a minimálbért objektív és előrelátható mechanizmus alapján kell kiszámítani, mivel az Európai Bizottság 2014-ben így rendelkezett. „Az országos minimálbér az egész piacot szabályozó eszköz, és értékének bármely, szubjektív módon történő megállapítása veszélyezteti az egész üzleti szférát és hátrányosan hathat magukra az alkalmazottakra is, akik ebben részesültek” – fogalmazott a kijelölt kormányfő.

Marius Budăi munkaügyi miniszter viszont határozottan állítja, hogy a minimálbér emelése nem opcionális, ugyanakkor egy ügyvivő kormány dönthet a kérdésben. Mint Facebook-bejegyzésében érvelt,

a parlament által elfogadott PSD-s kormányprogramban az szerepel, hogy a minimálbérnek 2022-ig el kell érnie a bruttó 2500 lejt.

„A PNL ezzel szemben bejelentette, hogy eltöröli a minimálbért – katasztrofális intézkedés, ami porrá zúzná az ország teljes bérezési rendszerét, és súlyos gazdasági, valamit társadalmi zavart okozna” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.

Mint ismeretes, a  munkaügyi minisztérium a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet tett közzé szerdán. A dokumentum értelmében 2020. január elsejétől 2262 lejre nő a havi bruttó minimálbér, a felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók esetében pedig 2620 lejre emelkedik a kormány által garantált legkisebb fizetés.

A nyugdíjak terén valamennyivel világosabb a helyzet, hiszen Orban a napokban úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjtörvény érvényben van, és ennek megfelelően az új kormány tiszteletben fogja tartani azt. „Nem jellemző ránk, hogy elsőként szegjük meg a törvényt, ez a korábbi, főleg az utóbbi három évben hatalmon lévő kormányra volt jellemző” – felelte újságírói kérdésre a kijelölt miniszterelnök. Mint mondta,

a nyugdíjtörvény felborította ugyan a korábbi rendszert, de egy érvényben levő, Klaus Johannis elnök által kihirdetett jogszabályról van szó, amelyet tiszteletben szándékoznak tartani.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »