A NER kétfejű sárkánya ellen létre kell hozni a centrumot

A NER kétfejű sárkánya ellen létre kell hozni a centrumot

Tavaly decemberi kongresszusán döntött úgy az LMP, hogy beáll Puzsér Róbert zöld programja mögé, de a kritikus továbbra is szeretné maga mögött tudni a többi, szerinte 21. századi párt (Jobbik, Momentum, Kétfarkú Kutyapárt) támogatását is, ezzel létrehozva egy centrumot a politikai erőtérben. A héten bejegyzett jelölőszervezetének neve sem más, mint Állampolgárok a Centrumban Egyesület. Ahhoz, hogy mekkora esélye van a pártok támogatására, sajnos ma sem jutottunk közelebb, bár a konferenciára meghívott politikusok mind jelezték, hogy Puzsér programját jónak és támogatandónak tartják, de a Momentum és a Jobbik részéről még nem született döntés arról, hogy kit indítanak vagy támogatnak a főpolgármesterségért folytatott küzdelemben. A hallgatóság által feltett kérdésre, hogy ha a programot támogatják, akkor Puzsér személyével van-e gondjuk, a momentumos Nemes Balázs azt mondta, hogy nem jó sárral dobálni a későbbi barátainkat, utalva ezzel Puzsér éles kritikáira pártjával szemben, míg Bencsik János jobbikos képviselő megjegyezte, hogy bár coming outolni nem tud, azért nem véletlenül fogadta el a meghívást az eseményre.

Puzsér egyébként nem csak a pártok terén, de programjában is előnyben részesíti a 21. századi megoldásokat. Elmondása szerint a Sétáló Budapest nem egy radikális zöldprogram, hanem egy olyan 21. századi zöld minimum, aminek normális esetben belépőnek kellene lennie a politika világába. De a publicista úgy látja, hogy mivel ez egy hosszútávú, kollektív cél, nehéz lesz azon a Magyarországon megvalósítani, ahol a politikai klíma sosem a közös céloknak, hanem az önös vagy felszalámizott csoportok érdekeinek kedvezett.

„Ember nem élhet az utcán”

Mielőtt elvesztünk volna a történelmi visszatekintések tengerében Puzsér rögtön rá is fordult a délután legfőbb mondanivalójára és három pontban foglalta össze, mi is az a Sétáló Budapest.

  • Konkrét ígéret: a belvárosnál egy jóval nagyobb területen, a Jászai Mari tértől az Oktogont érintve a Fővám térig tartó, a budai partot és a Lánchidat is magába foglaló részen autómentességet ígér, ami javítja nemcsak a levegő, hanem az ott élők életminőségét is. Puzsér szerint szégyen, hogy a Lánchídon a mai napig autók közlekednek, példaként Firenzét és Prágát említette, ahol már elképzelni sem lehetne, hogy a belvárosi hidakon haladjon át a forgalom.
  • Egy szemlélet: Puzsér úgy véli, hogy a fővárosban óriási potenciál rejtőzik, csak át kéne végre rugdalni a 21. századba a még mindig a Kádár-rendszer nívóján tengődő települést. Ezáltal a sétáló belvárosi övezet tervét a kerületekbe is át kellene ültetni, amihez számít a kerületvezetők segítségére.
  • Absztrakt fogalom: ami nemcsak a sétáló belvárosi övezetet foglalja magába, hanem egyéb humánus, zöld, racionális intézkedéseket is.
  • Utóbbihoz a publicista három szívügyét is kiemelte.

    “Minden közösség minőségét jelzi, hogy a legszegényebbjeivel miként bánik. A helyzet az, hogy mi az utcán átlépjük őket”

    – Puzsér szerint ez nem maradhat így tovább, nem követhetjük a Tarlós-féle szemléletet, aki a kapitalizmus szemeteként kezeli ezeket az embereket, de a Demszky-féle szemléletet sem, aki emberi jogként tekintett az utcán élésre.

    „Ember nem élhet az utcán”

    – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő a lakhatást tenné emberi joggá.

    Másik szívügye egy korrupciótörténeti múzeum létrehozása a Terror Háza Múzeum mintájára. Szerinte utóbbival a politikai elit nyilvánvalóvá tette hogy leszámolt a terrorral, a Tolvajlás Házával pedig nyilvánvalóvá tehetné, hogy leszámol a társadalmat ugyanúgy megnyomorító korrupcióval is.

    Harmadik pontként pedig a városkép letisztítását, az igénytelen neon reklámok és romos homlokzatok eltüntetésé tűzte ki célul, valamint hosszabb távon a felsővezetékeket is eltávolítaná.

    Persze ezt nem mind a következő öt évben szeretné megvalósítani, hanem ez egy negyedszázados programterv lehetne, amennyiben a választók emellett döntenek.

    Dugódíj, tömegközlekedés, a város és a Duna

    A konferencia szakértői szekciójában Lányi András filozófus, Vargha Márton, a Levegő munkacsoport munkatársa, Németh G. Dániel, a Night Mayor Budapest és Pongrácz Gergely, a Sétáló Budapest projektjének képviselője vitatták meg, hogy egy ilyen zöld programba minek is kell belekerülnie. Ez már csak azért is fontos, mert annak csak alapjait fektették le, maga a programalkotás még továbbra is folyik társadalmi szereplők minél nagyobb bevonásával. A beszélgetésen szó esett a VII. kerületi éjszakai élet problémájáról, amire az alvó városok felrázása és az éjszaka is járó metrók is felmerültek megoldási javaslatként. Ezen felül egy kisebb vita bontakozott ki a város turisztikai jelentőségéről is, míg Lányi András azt vetette fel, hogy nem a városban kevés pénzt hagyó, lerészegedő nyugati proletárokat kellene idevonzani, hanem a többet költő turistákat, addig Németh Dániel szerint nem lehet a turisták szemére vetni, hogy mit csinálnak itt, ha a reptéren el van engedve a kezük, mellesleg aki a csendes belváros gondolata alapból paradoxon.

    Hírdetés

    Ezen felül a dugódíj, a technológiai újítások, a 3-as metró reptérig való meghosszabbítása és a Duna pesti partjának forgalommentesítése mellett felmerült még a 444.hu által nemrégiben felderített parkolási maffia ügye is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kényelmi díjat nem a mobilon keresztül fizetőknek, hanem az automatáknál pénzt bedobóknak kellene fizetniük, így többen választanák az előbbi lehetőséget, az így befizetett díjat pedig nehezebb ellopni.

    Szekértáborok vagy centrum politika

    Az esemény politikai részének felvezetőjét Puzsér azzal az állítással kezdte, hogy Magyarországon azért nincs centrumpolitika mert nincs meg az annak bázisát adó erős középosztály. A világban zajló trollface és mártírface küzdelmében elveszik a centrum, ami a polgárháborúból való kitörés eszköze lehetne.

    Szerinte az elmúlt 30 évben Magyarországon olyan szekértáborok épültek, amiknek hatalmát a törzsi gyűlölet fűtötte, de mindig volt egy nagy lelki közösségük, a közös zsákmány és hazugság felett, amit ha veszélyben éreztek összezártak. Puzsér visszautalva a korábbi parkolási díjról folytatott beszélgetésre rávilágított, hogy épp ez történik az ellefele, Karácsony Gergely által vezetett Zuglóban is, ahol a parkolási maffia az MSZP és a Fidesz tudtával folytatja tevékenységét. (Ezt egyébként a Válasz Online-on ma megjelent interjújában Tarlós István is elismerte.) Éppen ezért véli úgy, hogy a politikában ma a 2010 előtti és a 2010 utáni parlamenti pártok között húzódik a vonal és utóbbiak képesek megteremteni a centrumot, amivel megtörhetik a szekértáborok rendszerét.

    „A centrum nem azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc fogja szalámizni a centrumot, hanem hogy mostantól kezdve a centrum fogja szalámizni őt”

    -fogalmazott, majd a szakértőkről és politikusokról tartott rövid eszmefuttatás után bejelentette, hogy ő a városvezetésben szakértőket alkalmazna, akiknek a munkáját a politikusok ellenőrizhetnék. Ezután megint kicsit piszkálta ellenfelét, mondván, hogy míg

    „Karácsony Gergőnek Budapest eszköz a még több hatalomhoz”, addig számára „a főpolgármesterség köztisztség, amely eszköz a még kevesebb hatalomra”.

    Így programjának teljesítése után visszalépne a civil életbe, sőt akkor is, ha az emberek akarata ellenére a kormány ellehetetlenítené őt abban, hogy kivitelezze azt. Utóbbi szimbolikus tettnek szerinte meg lenne az eredménye és a program kiharcolná megvalósulását.

    A NER-sárkánynak két feje van: a Fidesz és az óbaloldal

    Puzsér a felvezetést azzal zárta, hogy amíg kétfelől érkeznek a támadások, addig tudhatják, hogy jó úton járnak. Ezzel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői, Moldován László, az LMP budapesti elnöke, Bencsik János, a Jobbik budapesti elnöke, továbbá a Momentum képviseletében Nemes Balázs és a Puzsér csapatát erősítő Bodrog Zoltán is egyetértett.

    A centum eszméjét mind magukénak érzik. Nemes Balázs szerint a magyar politikában is van természetes kiválasztódás, míg az LMP politikusa úgy látja, hogy pártja már rég meghaladta a szekértábor politikát, Bencsik János pedig azt emelte ki, hogy a Jobbik 9 éves parlamenti munka után sem vált rendszerpárttá, nem állt be az osztozkodó pártok sorába. Azt azonban belátták, hogy a konstruktív ellenzékiség nem működik, így egy ellenzékinek főpolgármesterként is meg kell vívnia a harcokat a kormánnyal, ami szinte képtelen a párbeszédre.

    „A NER kétfejű sárkányának van egy óbaloldali meg egy jelenleg regnáló része”

    -helyezte népmesei párhuzamba a Jobbik budapesti elnöke a politikai viszonyokat, amivel szemben szerinte is létre kell jönnie egy új, centrum pólusnak, amellett, hogy saját pártjának példájából kiindulva nem vitatja el, hogy az óbaloldali politikusok közül is sokan változtak.

    A beszélgetésen szóba került még, hogy azt a bázist, amire a centrum épülhetne épp azért olyan nehéz létrehozni, mert annak jegyeit, az öntudatosságot és öngondoskodást a kormány éppen minden eszközzel próbálja kiirtani a lakosságból.

    „A jövő vagy zöld lesz vagy nem lesz”

    -mondta el az LMP szlogenjét Moldován László, aki úgy látja, hogy ez az eszme Puzsér által több emberhez tud eljutni, mint pártprogramként, ezért is álltak be mögé.

    „A Duna legyen a főváros új főutcája”

    – sokan nem gondolnánk, de ezt Bencsik János idézte, méghozzá a Jobbik 2014-es budapesti programjából, ezzel alátámasztva, hogy támogatják a Sétáló Budapest koncepcióját, de egyelőre nem született elnökségi döntés Puzsér támogatásáról, ahogy a Momentum is egyelőre még tárgyalásokat folytat arról, hogy kinek a kampányát erősítsék majd az őszi választásokon.

    (Borítókép: Béli Balázs/Alfahír)


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »