A népszavazás után „egy kis betartás is előfordulhat"

A népszavazás után „egy kis betartás is előfordulhat"

Elkezdenek vizsgálni fűt, fát meg a kis bokrokat, és addig nincs kifizetés – mondta Boros Imre közgazdász a vasárnap Újságban.

Brüsszel az uniós támogatások teljes megvonását helyezte kilátásba. Boros Imre a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta: ez a gyakorlat más tagállamok esetében is van, sőt az is előfordul, hogy vissza is fizettetnek. Hozzátette: az sem zárható ki, hogy a népszavazás után esetleg „egy kis betartás is előfordulhat, ami abban nyilvánul meg, hogy elkezdenek vizsgálni fűt, fát meg a kis bokrokat, és addig nincs kifizetés”. A kormánynak viszont igyekeznie kell, hogy a programok megvalósuljanak, mert van egy végső határidő. Ezért növekedhet az az állomány, amit a kormány már kifizetett, de még nem kapta meg Brüsszelből.

Boros Imre beszélt arról is, hogy amikor Magyarország még előcsatlakozásban volt, és az utolsó petákról is kint döntöttek, akkor is át lehetett hatolni a brüsszeli adminisztráció néha leggonoszabb és nem éppen magyarbarát emberein, nagyon keményen meg kell érte dolgozni, és reméli, ez most is így lesz.

Bogár László azt mondta, két komplexumot kell folyamatosan összeegyeztetni: egyrészt az uniós, másrészt a nemzeti szabályozást. Ez a gépezet mindig akadozik. A vita végeredménye még nem ismert, de Bogár László szerint ebben van egy célzatosság a népszavazást követő időkben, amelyek kommunikációs értelemben próbálják nehéz helyzetbe hozni a magyar politikai vezetést. Az elmúlt hat év is nagyon konfliktusos volt, de ezek arra vezethetők vissza, hogy a rendszerváltás első húsz évének rendszerét mindenképpen korrigálni kellett. Amikor minden szereplő ragaszkodik a megszerzett vívmányokhoz, akkor ezek megváltoztatása mindig komoly konfliktusokkal jár, magyarázta Bogár László.

A bankvilág mintha kezdene megrendülni

Várhatóan a Moody’s hitelminősítő is a befektetésre ajánlott kategóriába emeli a magyar államadós-besorolást az idén a Fitch és a Standard and Poors után – nyilatkozta csütörtökön a Saxo Bank vezető elemzője. Nem kaptak ilyen elismerő szavakat a bankok a héten a Nemzetközi Valutaalaptól. A jelentés szerint az európai és az amerikai bankok közel egyharmada már olyan rossz állapotban van, hogy a kamatkörnyezet javulása, de még egy jelentős gazdasági fellendülés sem javítana a helyzetükön. Úgy látszik, a 2008-as világválságból sem tanultak semmit a pénzintézetek.

A Deutsche Bank négyezer főt bocsát el, és 2020-ig kilencezer banki alkalmazottól válik meg. A Deutsche Bank inog, most már nem tudják az ügyfelekre rátolni a bajt, Angela Merkel pedig elhatárolódik az állami segítségnyújtástól, magyarázta Boros Imre. Bogár László hozzátette: a nyugat-európai kormányok tanultak abból, hogy 2009-2010-ben Amerikában is körülbelül 6000 milliárd dollárt szivattyúztak át az állami költségvetésből a bankok számára. Ez látszik is amerikai adósságon, ami 106 százalék, pedig Amerikában békeidőben soha nem volt hetven százalék felett. Tehát rendkívül súlyos állami eladósodás lett a következménye annak, hogy ingyen pénzt adtak a bankoknak.

Bogár László szerint ezt még egyszer azért sem lehet megcsinálni, mert Európa jelenleg – alapvetően a migráció miatt – politikailag forrong, de elképzelhető, hogy a migrációi is kísérőjelensége valaminek, ami egy globális hatalmi átrendeződést sejtet. Ennek következtében a bankok eléggé beszorított helyzetben vannak, mert „a hagyományos kifosztó szivattyúkon keresztül nem tudják szívatni a népet”, a közvetett szívatás, vagyis hogy az államra terhelik rá, szintén nem működik, magyarázta Bogár László. Mivel a világ hatalmi rendszerét alapvetően a pénz határozza meg, ami most nagyon nehéz helyzetben van, nagy valószínűséggel az egész világhatalmi helyzet átrendeződik, véli Bogár László.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »