A nemzetiségi ombudsmanhelyettes, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság és a pártok képviselői a gyűlölködéssel szembeni fellépés személyes felelősségét hangsúlyozták, és felhívták a figyelmet a romák integrációjának elmaradására.
Stixné Barakkó Györgyi, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság dél-alföldi igazgatója a Békésen tartott megemlékezésen azt mondta: az emléknap legfontosabb üzenete, hogy nem szabad közömbösnek maradni a gyűlölettel szemben.
A holokauszt nem szólt egyébről, mint hogy el kell pusztítani azokat, akik mások – tette hozzá az igazgató, felidézve, hogy ez az eszme nem az 1940-es években, hanem jóval korábban született.
Egy terv része volt, amelynek végkifejletéig, a népirtásig hosszú út vezetett – hangzott el a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió, a helyi önkormányzat és a Cigány Módszertani és Kutató Központ által szervezett megemlékezésen.
Katona Csaba, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az eseményen arról beszélt, hogy sok ember nem tudja, mások pedig nem akarják elfogadni a roma holokauszt tényét, amely máig nincs benne a köztudatban.
Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes közleményében azt írta: „kötelességünk” emlékezni és emlékeztetni a roma holokausztra, „mert a borzalmaknak ma már semmilyen formában nem kellene létezniük”.
Azok, akik ma szorongás nélkül élhetik az életüket Európában, felelősséggel tartoznak a származásuk, vagyoni helyzetük, fizikai tulajdonságaik vagy identitásuk miatt megvetett, kirekesztett és üldözött személyekért – közölte.
Határozott fellépésre van szükség a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció valamennyi formájával szemben. A romákat sújtó hátrányos megkülönböztetést és problémáikat nem lehet megérteni és eredményesen kezelni azok múltbeli gyökereinek ismerete nélkül – tudatta az ombudsmanhelyettes.
Az együttműködés, az együttgondolkodás és ezzel párhuzamosan az egyén szabadságának tiszteletben tartása az egyetlen út, amely az igazi szabadsághoz és az emberi méltóság védelméhez vezet – áll Szalayné Sándor Erzsébet közleményében.
Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd és az LMP előválasztási miniszterelnök-jelöltje Facebook-oldalán a roma holokauszt áldozataira utalva azt írta, hogy „kötelességünk ma megemlékezni róluk, kötelességünk kiállni mindenkiért, aki valaha, valamikor a rasszizmus, a gyűlölet áldozatává vált, mert tévedünk, ha azt gondoljuk, ezek az eszmék a régmúlt pusztító gondolatai, és többé nem bánthatnak miattuk senkit”.
Miközben rájuk gondolunk, jusson eszünkbe, hogy a gyűlöletre elfogadással, a kirekesztésre összetartással kell felelnünk, mert ez az ország mindannyiunk közös otthona – írta.
A Demokratikus Koalíció közleményében az áll, hogy a cigányság társadalmi befogadása még mindig várat magára.
Súlyos hátrányokat szenvednek a tanulás, a munkavállalás területén, körükben kirívóan magas a szegények aránya, iskolai és lakóhelyi szegregációjuk nemcsak spontán társadalmi folyamatok, de jogsértő, törvénytelen rendelkezések következtében is fokozódik – sorolták.
A Magyar Liberális Párt közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20. század nagy népirtásaihoz évtizedeken át tartó társadalmi feszültségek, előítéletek és gyűlölethadjáratok vezettek.
Augusztus 2. a roma holokauszt (porajmos – elnyeletés, elpusztítás) emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakája több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
