A nép kézművesség helye korunkban – konferencia Lakiteleken

A Nemzeti Művelődési Intézet nagyszabású projektkonferenciát szervezett Hagyomány és megújulás címmel a népi kézművességről a Lakiteleki Népfőiskolán. A szakmai műhelymunka során a témát körbejárva arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon hol a helye és mi a szerepe a népi kézművességnek a mai korban és milyen lehetőségei vannak a jövőre vonatkozóan.

Elsőként Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés elnöke és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a résztvevőket. Bevezetőjében rámutatott, hogy ott működik jól valami, ahol értéket teremtenek az emberek és mindenki tisztességesen végzi a dolgát: a szabó, a földműves, a cipész és természetesen a népi kézművesek, tehát a hagyományos mesterségek.

„Az Otthonról haza projekt keretén belül az NMI a kulturális alapú gazdaságfejlesztés egyik fő szorgalmazójának számít, mely fókuszba állítja az ipari kenderre és más hagyományos alapanyagra épülő népi kézművességet és közösségfejlesztést” – mondta el a projekt kapcsán Kárpáti Árpád, az NMI igazgatója.

Az egész napos műhelymunkát Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója moderálta, aki a hálózatban és az egységes Kárpát-medencei térben való gondolkodás fontosságát hangsúlyozta, mert meglátása szerint csak így van esély magyar jövő teremtésére a Kárpát-hazában.

Beszédes Nimród Attiláné, az NSKI munkatársa prezentálta az eddigi műhelymunkák eredményeit a népi kézművesség tárgykörében, melyek a fejlesztések megalapozását jelentették. Szakáli István Lóránd gazdaságkutató pedig a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés lehetőségeit mutatta be.

Hírdetés

Harmati Hedvig docens a jövő hagyományairól, Gergely Ramóna népi iparművész a kosárfonás rejtelmeiről, Boda Ferencné pedig a szappangyártásról tartott előadást.
A használati tárgyak készítésének tapasztalatairól Bodnár Hajnalka, a Sinka István Kézműves Kör elnöke számolt be, Katrics Krisztina, az Örökség Alkotóműhely ügyvezetője pedig Hímzett ölelés, mint megújító tevékenység címmel adott elő.

Dócs István a bodrogközi gyümölcs iránti szenvedélyről tartott egy élménydús beszámolót Ezt a földet választottuk címmel.

Véleménye szerint ugyanis csak vele együttműködve lehet és érdemes ezt a munkát végezni. Vállalkozásukban igyekeznek jó példával elöl járni, csak bodrogközi gyümölcsöt dolgoznak fel, tartósítószerek használata nélkül. A hagyományos gyümölcslevek és aszalványok mellett pedig igyekeznek innovációkkal is előrukkolni, így kísérleteznek a szőlőmaggal, ami kuriózumnak számít gyógyhatásai miatt. „A felvidéki magyar közösségnek nagy szüksége van biztatásra és ösztönzésre, hogy visszanyerjük önbecsülésünket és tudatosítsuk, hogy a felvidéki termények és termékek is vannak olyan jók, mint mások” – húzta alá a gazda.

Rajta kívül a Gömöri Kézművesek Társulásának elnöke, Nagy György tartott lendületes, sziporkázó előadást. 2002-ben alakult egyesületüknek több mint 100 tagja van, lefedik a fazekasságtól kezdve a harangöntésen át a gyöngyözésig a legkülönbözőbb területeket.

A kitűnő előadó kihangsúlyozta, hogy lehet bármilyen szakmai és széleskörű is a tevékenységük, ha nem építenék a tanításra és a fiatalokkal való foglalkozásra, akkor a kézművességnek csak jelene lenne, nekik viszont határozott céljuk, hogy a jövőt is biztosítsák. „Nagy felelősség van rajtunk, hogy az értékek felkutatása során mit viszünk tovább és mit örökítünk át az utókornak” – fogalmazott.

A szakmai konferencián bemutatásra került a Hagyomány és megújulás című élményfilm is, mely a határokon innen és túl élő kézművesek munkásságából ad ízelítőt, hogy minél szélesebb körben megismertesse a mesterségek szépségeit, a mesterek hivatástudatát, és azt, hogy miért van akkora jelentősége a kulturális örökség megőrzésének és átadásának. A megható kisfilm sok résztvevő szemébe csalt örömkönnyeket, jelezvén, hogy van értelme és remélhetőleg jövője is a munkásságuknak.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »