A nemzeti összetartozás évében a Felföld ad otthont a Palóc Világtalálkozónak

A nemzeti összetartozás évében a Felföld ad otthont a Palóc Világtalálkozónak

A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület 2013 óta más-más helyszínen rendezi meg a palócok nagy seregszemléjét. Az idei évben a 777 éves Ipolyszécsényke várja a világ palócságát július 31-e és augusztus 2-a között.

A háromnapos rendezvény a palócság kultúrájának színes palettáját hivatott bemutatni, a népművészet, a képzőművészet, a fotózás, a hagyományápolás és a kézművesség jegyében. A Nógrád megyei kalandos életű lovag, Tar Lőrinc nevét viselő baráti társaság így vall az általa rendezett nagyszabású találkozóról: „Egyesületünk küldetése – a nemzeti összetartozás jegyében – a palóc kultúra ápolása és továbbadása. Az értékteremtő kultúra fiatalokkal való megismertetése fontos szempontja szervezetünknek, így az egyesületünk által irányított világtalálkozó, a Palóc Szövetség hálózatépítése, a közösségfejlesztés, a palóc közösségek összefogása határon innen és túl.”

A felvidéki Ipolyszécsényke Besztercebánya megyében, a Nagykürtösi járásban, a történelmi Hont vármegyében fekszik. 1243-ban „terra Zelchan” néven említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel Szent Kozma és Damján temploma, valamint plébánosa révén. Kezdetben a Szécsénkey család birtoka, majd a mohácsi csatát követően Drégely, később Litva várához tartozott. Több nemesi család birtoka, a Baloghyaké, majd a 18. század végén a Lipthay családé, ők építették a ma is álló klasszicista kastélyt. A trianoni békeszerződésig az Ipolynyéki járáshoz tartozott. A bécsi döntés alapján 1938 és 1944 között Magyarország része volt.

Palóc népviselet – Kép: Komka Péter

A nagyszabású rendezvény megszervezéshez (a Tar Lőrinc Baráti Kör csapatához) csatlakozik a község önkormányzata és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya is. Miként minden évben, a hetedik alkalommal is kiosztásra kerülnek a Szeder Fábián Díjak.
A Szeder Fábián Díjat 2013-ban alapította a Tar Lőrinc Baráti Kör. Szeder Fábián János (1784 – 1859) híres polihisztor, a magyar nyelv művelője, tudós paptanár érdemei felbecsülhetetlenek. A felvidéki Csáb községben született, ahol híven őrzik emlékét, joggal és okkal büszkék sokrétű munkásságára.

Hírdetés

A palócság első kutatójáról elnevezett kitüntetést annak az egyénnek, megosztott díj esetében személyeknek – legfeljebb 3 főnek –, csoportnak, közösségnek kívánja évről évre megítélni, akit/akiket a palóc kultúra, hagyomány, illetve érték őrzésében a legjelentősebbnek tekint a bizottság.
2015-ig hárman részesültek a díjban, köztük a Felvidékről Agócs Gergely népzenész és Dikácz Zsuzsanna, az Ipolyszalkai Tájház vezetője. A 2016-os évtől kezdve a díj több kategóriában (életműdíj, alkotói díj, palóc közösségért díj, Palócföld fiatal alkotója, ifjú tehetség díj) került kiosztásra.

Ipolyszécsényke

Így a 2016-os évben a Felvidékről a Szeder Fábián Életműdíjat Duray Miklósnak, a Szeder Fábián Fiatal Közösségépítő Díjat Beke Beátának és Ladóczki Vilmosnak ítélte a bizottság. 2017-ben Agócs Ildikó és Agócs Gyula, valamint a Bényi Kézművesház érdemelte ki a Szeder Fábián Közösségi Kultúráért Díjat, míg 2018-ban a Szeder Fábián Életműdíjat Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság vezetője kapta sokrétű munkásságáért. A 2019-es évben Szeder Fábián Díjat kapott Csáky Károly ipolysági néprajzkutató és Pósa Judit, a rimaszombati székhelyű Pósa Lajos Társaság elnöke.

A VII. Palóc Világtalálkozó idén a Felvidékre gyűjti a világ palócságát, tovább erősítve a nemzet együvé tartozását. A nagyszabású összművészeti fesztivál értelmi szerzője, a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület honlapján a következő gondolat ösztönzi – nemcsak a palócságot – a nyári találkozóra:

„Szívünk és lelkünk őseink akaratából táplálkozik, a jövő magyarság-, illetve palócságtudatát és erejét építjük. A „jó palócok” csodálatra méltó múltjának megismertetése, jelenének bemutatása és jövőképének formálása a cél a palócok körében, más népcsoporthoz tartozókkal is megismertetni gazdag hagyományvilágunkat, viseleteinket, országhatáron átívelő örökségünket, szokásainkat, kultúránkat. Szeretnénk, ha az elkövetkezendő években hagyománnyá válna az évi egyszeri találkozó megrendezése, ahol találkozhat egymással helyi és elszármazott palóc ember – éljen bárhol a világon. Az áhított magyar egységet megalkotni csak úgy vagyunk képesek, ha előbb lokálisan, aztán globálisan fog össze a nemzet. Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kevesebb a jövő.”

Berényi Kornélia


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »