Sajtóközleményben tájékoztatta portálunkat a kisebbségi kormánybiztosi hivatal legutóbbi bizottsági ülésükről. Mint írják, decemberi online ülésükön a résztvevők elsősorban a kisebbségi kultúra finanszírozásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak.
„A bizottság jóváhagyta a nemzeti kisebbségi kultúra előmozdításáról, a nemzeti kisebbségi oktatás helyzetéről és a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló értékelő jelentést a 2019/2020-as időszakra vonatkozóan, és felkérte a bizottság elnökét, hogy a jóváhagyott dokumentumot terjessze a kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Tanácsa elé“ – számolt be a kormánybiztosi hivatal titkárságának vezetője, Kovács Zoltán. Az anyagot a nemzeti kisebbségek képviselői készítették, és az ő véleményüket tükrözi a kisebbségi jogok alakulásáról. Megjegyezte, az anyag hiányos, mivel a nemzeti kisebbségi oktatásról szóló értékelő jelentés magyar részét a kormánybiztos hivatala általi többszöri kérés ellenére sem adták le.
A szerkesztőségünkbe elküldött tájékoztató szerint
Alena Kotvanová, az Alap igazgatója elismerte, hogy a támogatások kifizetését jelentős késésekkel tudják csak teljesíteni. „Az Alap tevékenységeinek idei évközi adatai jelentős késedelmet mutattak az Alap e legfontosabb alapszabályi feladatának végrehajtásában, mivel még az előző évben sem volt ilyen késedelem, amelyet a világjárvány elleni intézkedések jellemeztek“ – fogalmaznak a sajtóanyagban.
Ebből kiderül, hogy 2021. december 1-jéig összesen 1298 (87,53%) szerződést írtak alá 7 010 889 euró (86,83%) összegben, és 1198 (80,78%) szerződést fizettek ki 6 441 911 euró (79,78%) összegben az összesen 1483 szerződésből és a 8 074 699 euró összegű támogatásból az 1 483 pályázatra kiírt 8 074 699 euró összegben.
A bizottság tagjai továbbá bírálták az Alap teljesítményét, és felszólítottak arra, hogy a jövőben határozzanak meg pontos határidőket a támogatások időben történő kifizetésének biztosítása érdekében. A vita végén Ravasz Ábel bizottsági tag javaslatot tett a „Kultminor-törvény“ módosítására oly módon,
Jelenleg ugyanis a Kisebbségi Kulturális Alap kizárólag csak konkrét programokat támogathat, de a kulturális szervezetek működtetésének és működésének pénzügyi támogatására nincs lehetőség az Alapon keresztül. Több képviselő is üdvözölte a javaslatot, de néhányan rámutattak a változtatás lehetséges kockázataira is. Ahogy a sajtóközleményből kiderült, további konzultációkat javasoltak a résztvevők ebben a témában.
A bizottság ülésén Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal Társadalmi Statisztikai és Demográfiai Osztályának főigazgatója tartott tájékoztatást a népszámlálási eredmények feldolgozásáról, amelyet a bizottság tudomásul vett. Mint írják, a Statisztikai Hivatal szerint a népszámlálás első eredményei előreláthatólag decemberben válnak ismertté, de még nem dőlt el, hogy az alapadatokat mikor tárják a nyilvánosság elé. Ami biztos, hogy a kibővített adatokat 2022-ben fokozatosan teszik közzé.
Bukovszky László, a bizottság elnöke végezetül arról tájékoztatott, hogy kidolgozott egy keretrendszert a nemzeti kisebbségek nyelveinek digitális környezetben történő hivatalos kommunikációban való bevezetésére. E kérés nyomán a Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztérium (MIRRI) indikatív pénzügyi becsléseket készített a nyelvek hozzáadására vonatkozóan. Részletes tájékoztatást nyújtott továbbá a központi kormányzati szervek számos, a nemzeti kisebbségek jogaira közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló jogalkotási és nem jogalkotási javaslataival kapcsolatos észrevételekről.
(SzE/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
