Említettük már e helyütt, hogy a világháló Felvidék – Nyitrai kerület kastélyai című weboldalán bemutatott felsőtúri kúriáknál a megnevezés pontatlan, illetve téves. A volt Laky-Katona-féle (azelőtt Nedeczky-Pongrácz) nemesi építményt (amely ma magántulajdonban van) Móser-kúriának, a Nedeczkyek hajdani otthonainak egyikét (ma önkormányzati épület és postahivatal) pedig Laky-kúriának nevezik. Itt most az utóbbival kapcsolatban közlünk néhány kiegészítő-pontosító adatot.
A hivatkozott helyen az olvasható róla, hogy „1800 körül épült klasszicista stílusban. A falu közepén, a főút nyugati oldalán áll, középrizalitos, teljesen modern stílusban átépített, főhomlokzatával egykori parkja felé fordulva. Enyhén kiugró középrizalitja előtt kétoszlopos portikusz található. A főútra 6 ablaktengelyes hátsó homlokzata néz”.
A Wikipédia szlovák nyelvű változatában az építmény kapcsán megemlítik, hogy a 22. számú Nedeczky-kúria egyszintű, téglalap alakú klasszicista épület, melynek belső terei porosz boltozatosak. A 2009–2011-es években az épületet „érzéketlenül átalakították, s így elveszítette történeti jellegét”.
A szlovákiai műemlékeket összefoglaló háromkötetes munkában az épületet nem is említik. Ott csupán a már elbontott Korpona-patak melletti kúriáról (kastélyról), illetve a főút menti Pongrácz Sándor-féle kúriáról van szó. (Harminc, 1967:433-434. p.)
De lássuk most részletesebben a Lakynak nevezett Nedeczky-kúriát, amely valóban a XIX. század első felében épülhetett, s nem kizárható, hogy régebbi alapokon, miközben több átalakításon is áteshetett. Az utcára néző rész eredetileg is hattengelyes volt, ablakai felett szemöldökpárkánnyal. Később középütt, az egyik ablak helyén egy ajtót vágtak, amely egészen az utolsó átalakításig megvolt.
Egy régi fotó még őrzi az eredeti, nyugati bejáratot. A téglalap alakú bejárattól jobbra és balra két-két ablak látható. Az enyhén kiugró középrizalit háromszögcsúcsban végződik, de régebben a rizalit előtt nem álltak oszlopos portikuszok. Az is elképzelhető, hogy ezt a részt, melynek a tetőzete is eltér a többitől, csak később építették ide, az északi és déli oldal (szárnyrész) közé. Ez persze csak feltételezés, hiszen ma már nehéz lenne az eredeti állapotot nyomon követni. A belső termek jelenleg nem porosz boltozatúak, hanem gerendázott sima mennyezetűek.
Hogy ki lehetett az építtető, azt pontosan nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy a Nedeczky-beli György utódai „Hont vármegyébe származtak”: közülük Kristóf Paláston telepedett le, Nedeczky László (1782-ben – 1866) pedig Felsőtúron lett birtokos. (Borovszky, 1906:442. p.) Ő akár lehetett a túri kúria építtetője is. 1820-ban tiszteletbeli aljegyzője volt Hont megyének, s mint Gyürky Antal írja vármegyetörténetében, bár „csak rövid ideig szolgált, hanem mint nevezetes jogtudós, az első táblabírák közé tartozott, és mint nagy gazda volt ismeretes, mert nagy vagyont szerzett.” (Gyürky,1874:39-40. p.) Azt is tudjuk róla, hogy első elnöke volt az 1838-ban alakult Honti Fiókgazdasági Egyesületnek, s a vármegyében „a gazdászat terén a legnagyobb tekintélynek” tartották őt. Felsőtúr belterületének 1851-es összeírásában Nedeczky László több telekrésszel is szerepel: köztük nagyobb kerttel, több cselédházzal és zálogházzal, illetve a ma is álló kúriával.
Földbirtokosunk gyermekei is helytálltak a maguk módján. Nedeczky Bertalan szintén ismert alakja a közéletnek: 1848-ban Hont vármegye szolgabírája volt. Az 1861-es portaösszeírásban, illetve a helyrajzi térképen már ő szerepel az előbb említett telkek tulajdonosaként. Ugyanebben a dokumentumban találkozhatunk Pongrácz Lajosné Nedeczky Emma „földesasszony” nevével, aki a falu jeles szülöttének felesége volt, s szintén rendelkezett itt nagyobb kiterjedésű birtokkal.
Nedeczey Nedeczky Géza (1832–1893) 1848/49-es hadnagyként is ismertté vált. Ilyen beosztásban szolgálatot teljesített a 2. zólyom-besztercei honvédzászlóaljnál a feldunai hadtestben, majd a 124. honvédzászlóaljjá alakult csapattesténél Kmety György ezredes, illetve tábornok hadosztályában. Paláston hunyt el, síremléke ma is látható a község evangélikus temetőjében.
Nedeczky Zsigmondról a községi krónikában is olvashatunk, ahol ezt írják: „Nedeczky Zsiga birtoka a Korpona jobb partján feküdt: Gombos és Bodor puszta. (A faluban egyébként Nedeczky-puszta is volt. – Cs.K. megj.) Leánya kapta hozományát, aki Zmeskal György felesége lett. 1920. évben a birtokot megvették a Paulenda testvérek Víglaš Hutáról és Záchensky Pál és fia János Stará Hutáról“.
Bertalan kapcsán is tesz említést a falu krónikása az 1930-as évek elején, mégpedig az alábbiakat: „Nedeczei Nedeczky Bertalan birtoka még ma is önálló egészet képez mint régen. Örökölte fia, Nedeczky Pál, aki adósságba merülve, eladta sógorának, Rubinek Gyulának 1910-ben 80 000 forintért… A községbeli gazdák is alkudták, de ilyen nagy összeget nem mertek érte adni. Rubinek eladta a birtokot 1912-ben Link Frigyes ipolysági izraelita lakosnak.“ (Szinger, 1933:3.p.)
Az önkormányzat archívumában található egyik 1954-es dokumentumból kiderül, hogy 1943-ban Felsőtúr a kúriát, azaz a Link-féle házat megvette 38 000 pengőért „jegyzői kirendeltség felállítása“, illetve községi hivatal és szolgálati lakás céljából. Később aztán az állami gazdaság kisajátította az épületet, amit a falu visszaigényelt volna község- és kultúrház részére. A visszaigénylés azonban csak a XXI. század elején sikerült.
(Csáky Károly/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
