A NATO és az EU együttesen ítéli el az orosz katonai beavatkozást

A NATO és az EU együttesen ítéli el az orosz katonai beavatkozást

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság, és Charles Michel az Európai Tanács elnöke, csütörtök délutáni közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet. Stoltenberg azt is bejelentette, pénteken rendkívüli tanácskozást tartanak a NATO-tagállamok vezetői. Nagy-Britannia és szövetségesei határozott választ adnak az Ukrajna elleni orosz támadásra – közölte csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a Twitteren megjelent első hivatalos reakciójában úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választotta, amikor elrendelte az Ukrajna elleni indokolatlan támadást.

A sajtótájékoztatón Stoltenberg kifejtette: „a NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat. Von der Leyen elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és a NATO munkája „eddig is szorosan kiegészítette egymást,” de ez a válság még közelebb hozza a két szervezetet.

„Közös kötelességünk, hogy szembeszálljunk az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, Európában elkövetett agressziójával. Egységünk a legnagyobb erőnk. Moszkva ezt nagyon jól tudja, ezért mindent megtesz, hogy megosszon minket, de ennek éppen az ellenkezőjét érte el. Egységesebbek és elszántabbak vagyunk, mint valaha. Egy Unió, egy szövetség vagyunk, egyetlen célban egyesültünk” – hívta fel a figyelmet beszédében Stoltenberg. Az elnök szerint az Oroszország elleni új szankciócsomag, amelyről az uniós tagállamok vezetői csütörtök esti találkozójukon tárgyalnak, „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

Charles Michel, az Európai Tanács vezetője a beszédében arra szólította fel Fehéroroszországot, hogy ne vegyen részt az Ukrajna elleni orosz katonai támadásban. „Minszknek megvan a lehetősége arra, hogy ne kövesse Moszkva pusztító akcióját, és ne vállaljon szerepet ukrán szomszédaik elleni csapásmérésben” – jelentette ki.

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni „agresszió méretének megfelelő szankciókat” léptetnek életbe Oroszország ellen, amely érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket. „Kérlelhetetlenek leszünk” a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján – mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy „az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek az életünkre és a kontinensünk geopolitikájára”. „Vlagyimir Putyin (orosz elnök) évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen” – mondta a francia elnök.

Nagy-Britannia partnereivel egyeztetve olyan masszív szankciókra készül Moszkva ellen, amelyek béklyóba szorítják az orosz gazdaságot – mondta csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a brit nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette: e cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez a függés immár túl hosszú ideje teszi lehetővé Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”. A brit kormányfő szerint az Ukrajna elleni hadművelettel Putyin egy baráti ország ellen indított támadást bármiféle provokáció vagy hihető indok nélkül.

Hírdetés

Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A hivatkozott cikk szerint a NATO-tagországok tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. A főtitkár hangoztatta: „kontinensünk békéje megtört, mert Oroszország meglépte azt, amire már hónapok óta felhívtuk a figyelmet. Ez egy szándékos, hidegvérű és régóta tervezett invázió. Moszkva erőszakkal próbálja újraírni a történelmet.” Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe.

Az Ukrajna elleni támadás az orosz államfő, Vlagyimir Putyin háborúja, aki súlyos hibát követett el azzal, hogy rárontott az oroszok testvérnépére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben. A kancellár a szövetségi kormány biztonsági kabinetjének ülése után tett nyilatkozatában felszólította Vlagyimir Putyint, hogy azonnal hagyja abba az ukrajnai katonai műveletet és vonja ki az összes orosz katonát a szomszéd ország területéről. Hozzátette: Németország kiáll közép-, és kelet-európai partnerei mellett, és „megérti félelmeiket”, ezért kezdeményezi, hogy a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői tartsanak mielőbb személyes – jelenléti, nem online – megbeszélést.

Nagy-Britannia partnereivel egyeztetve olyan masszív szankciókra készül Moszkva ellen, amelyek béklyóba szorítják az orosz gazdaságot – mondta csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a brit nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette: e cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez a függés immár túl hosszú ideje teszi lehetővé Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”. A brit kormányfő szerint az Ukrajna elleni hadművelettel Putyin baráti ország ellen indított támadást bármiféle provokáció vagy hihető indok nélkül.

Donald Trump korábbi amerikai elnök a Fox News amerikai hírtelevízióban bírálta Joe Biden amerikai elnök Ukrajna orosz katonai megtámadására adott válaszát, és kijelentette, hogy az nem történhetett volna meg az ő elnöksége idején – jelentette az Axios amerikai hírportál csütörtökön. A médium online tudósítása szerint a korábbi amerikai elnök Laura Ingraham beszélgetős politikai elemző műsora, a The Ingraham Angle szerda késő esti élő adásába betelefonálva „rettenetes dolognak” nevezte az Ukrajna elleni támadást, hozzátéve, hogy „ez nem történhetett volna meg az én hivatali időm alatt”. Donald Trump az interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban kifejtette: „nem hiszem, hogy eredetileg is ezt akarta volna csinálni. Azt hiszem, akart valamit csinálni, aztán tárgyalásokat kezdeni róla, de aztán egyre rosszabb és rosszabb lett a helyzet. Látta a gyengeséget – amikor annak első jelei látszódtak Afganisztánban. Ahogyan Afganisztánból (az amerikaiak) kivonultak. Tényleg azt hiszem, ekkor kezdte azt gondolni, hogy ezt is megteheti”. A korábbi amerikai elnök hozzátette, hogy az Ukrajna elleni támadás „nagyon szomorú dolog a világ számára, az ország számára, és nyilvánvalóan nagyon szomorú dolog mindazok számára, akik fölöslegesen és indokolatlanul életüket veszítik majd”. Donald Trump két nappal korábban még „nagyon ravasznak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután a Kreml elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár „köztársaság” függetlenségét.

Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ukrajnai helyzet alakulásáról, és úgy foglalt állást, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Vang Ji hangsúlyozta: Kína mindig is tiszteletben tartotta minden ország szuverenitását és területi egységét. „Mi is láthattuk, hogy Ukrajna kérdése szövevényes és egyedi történelmi gyökerekkel rendelkezik” – fogalmazott Vang, és kijelentette: Peking megérti az orosz fél biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, jogos aggályait. A kínai fél – tette hozzá, – a hidegháborús gondolkodás végleges elhagyását sürgeti. Peking továbbá arra szólította fel a feleket, hogy tárgyalások útján alakítsanak ki kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható biztonsági mechanizmust Európa számára.

A közlemény szerint Lavrov tájékoztatta kínai hivatali kollégáját az ukrajnai helyzet eddigi alakulásáról és az orosz fél álláspontjáról. Lavrov szerint az Egyesült Államok és a NATO megszegte ígéretét, és folytatta a terjeszkedést kelet felé, továbbá nem alkalmazta a 2015-ös minszki egyezményben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának erről szóló határozatában foglaltakat. Oroszország így kénytelen volt megtenni a szükséges lépéseket saját érdekeinek védelmében – fogalmazott.

Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött. Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében elmondta: reggel ülésezett a moldovai Legfelsőbb Biztonsági Tanács, melynek határozata nyomán a kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet. Az elnök arról is beszélt, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chisinaui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chisinauba érkezett állampolgároknak. Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni. (MTI)

 


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »