A múzeum, amelyet akkor adtak át, amikor Ferenc József ráért

A múzeum, amelyet akkor adtak át, amikor Ferenc József ráért

Száztíz évvel ezelőtt, 1906. december 1-jén avatták fel Budapesten a Szépművészeti Múzeumot, amelynek építése 1900. augusztus 1-jén kezdődött meg. A műtárgyak száma több mint 100 ezer, a fontosabbak állandó kiállításokon láthatók, a többit időszaki tárlatok mutatják be.

A Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnoldtól kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által köztulajdonba vett festményeiből állt. A gyűjtemények összevonását az Országos Képtárat gyarapító Pulszky Károly javasolta, aki a teljes európai festészet bemutatását tervezte.

A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején, az 1896. évi VIII. tc. írta elő, amely a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő (a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak). A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép állott, a főváros ingyen adta. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Hercog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mivel ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték.

A múzeum a klasszicizáló eklektika utolsó jelentős hazai alkotása. Eredetileg 1906. december 1-jén adták át (mivel Ferenc József éppen akkor ért rá), s december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes az impozáns Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is. A múzeum hazánk harmadik legnagyobb középülete, s a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták, bár a tervezés fő szempontja inkább reprezentatív terek kialakítása, mint műtárgyak bemutatása volt.

Az első nagyobb bővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt 1908-ban és 1913-ban. 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították a múzeumot. A grafikák zöme, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei, az Esterházy-gyűjteményből származnak.

Petrovics Elek 1914-35 közti igazgatása alatt a múzeumot többször átépítették, mert az állomány jelentősen gyarapodott. (Viszont fogyott is Horthy kormányzó ajándékozásai révén, aki látogatásaikor Hitlernek, Göringnek, Ribbentroppnak és Cianónak is képet vitt.) A háborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy része szakszerű csomagolás nélkül Németországba került. Az elhurcolt műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott, s a mai napig felbukkannak a múzeum anyagából eredő alkotások.

A háború után az első kiállítást 1946-ban szervezték, az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum. A gyűjtemény 1957-re kinőtte az épületet, ezért az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Hősök terén a külföldi alkotások maradtak. A modern anyag külföldi magyar művészek, így Schöffer Miklós, Forbáth Alfréd, Kemény Zoltán, Victor Vasarely adományaival is bővült. Mivel a múzeum részt vett az 1964-es núbiai ásatásokban, az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott.

A múzeum osztályai: az Egyiptomi, a Görög-Római, a Régi Képtár, a Régi Szoborgyűjtemény, a Grafikai és a Modern gyűjtemény. A műtárgyak száma több mint 100 ezer, a fontosabbak állandó kiállításokon láthatók, a többit időszaki tárlatok mutatják be. A legjelentősebb a Régi Képtár, itt igen gazdag olasz (Raffaello, Giorgione, Tiepolo) és németalföldi (Brueghel, Frans Hals, Rembrandt) s jelentős spanyol (Greco, Goya) anyag van, s számos jelentős olasz szobor is látható. A múzeum emblémája, a kis Leonardo-lovasszobor Ferenczi István révén került hazánkba.

Évente 8-10-szer rendeznek hazai vagy külföldi anyagokból tematikus tárlatot. Kiállításai mellett akkor is a közönség figyelmének középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban az állványokon át hét képet, köztük két Raffaellót raboltak el, de a műtárgyak nagy nemzetközi nyomozás révén szerencsére megkerültek.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »