A müsztériontól a miszticizmusig – könyvbemutató a Sapientián

A müsztériontól a miszticizmusig – könyvbemutató a Sapientián

„A keresztény misztika liturgikus alapja” címmel tartott könyvbemutató előadást Gregory Collins OSB a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében november 22-én. Az ír bencés könyve „Krisztus kinyilvánult misztériuma I. Bencés szemmel a liturgiáról és a lelki életről ” címmel jelent meg.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Misztérium, misztika, miszticizmus: milyen jelentéstartalom áll ezek mögött a szavak mögött ma és mi ezek eredeti tartalma a keresztény gondolkodásban, milyen helye van az általuk közvetített teológiai tartalomnak a teológiai gondolkodásban? – ezekre a kérdésekre kereste a választ könyvbemutató előadásában Gregory Collins, ír bencés szerzetes, melyet Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora tolmácsolt. Tette ezt azzal a céllal, hogy visszaadja a szó eredeti jelentését, kiragadva abból a lealacsonyító kontextusból, amibe a mai értelmezés beszorította, ugyanakkor megmutassa jelentőségét a teológiai gondolkodás és a hitélet számára.

A bizantinológiában, ortodox teológiában is otthon lévő szerző így fogalmaz: „Isten hívása Krisztusban és a Szentlélekben nyilvánul ki, és a liturgia misztériumainak ünneplése révén válik jelenvalóvá életünkben” – ezzel rávilágít arra, hogy a liturgia a teológiai gondolkodás forrása.

Az ír szerző ezzel az úgynevezett liturgikus teológia törekvéseihez kapcsolódik, melyben a liturgia az egész keresztény gondolkodás forrása és meghatározó normája. Collins idézte Szent II. János Pál pápát, aki Hans Urs von Balthasar teológiai munkásságában méltatta, hogy összekapcsolta a „lebegő misztikus hagyományt az objektív teológiai munkával”.

Milyen utat járt be az egyházatyáknál misztikus hagyományként ismert kifejezés, míg ma miszticizmus lett belőle, s címszava alatt a könyvesboltok polcai telnek meg könyvekkel, melyek között ott van Avilai Szent Teréz, a lábmasszázs lelki hasznait fejtegető könyv vagy akár a kelta – Magyarországon az ősmagyar – spiritualitás. Mindez azt mutatja, hogy számos terület kisajátítja a misztika szót, melynek jelentése az egyén megrendítő lelki élménye, átélése tartalommal telt meg, mintha a lelki élet egy Wagner-operához lenne hasonlatos.

A „müszterion” szó jelentésfejlődését az Újszövetségtől kezdődően az egyházatyák korán át vezeti a szerző. Kimondja, a szó eredeti jelentése a páli és a deutero-páli irodalomban keresendő: „Isten üdvösségterve a misztérium, rejtve volt, titokként jelent meg, és a megtestesült Krisztusban tárult fel. A jelentéstartalom további kibontásában a patrisztika képviselőit idézte, kiemelten foglalkozott Pszeudo-Dionüsziosz misztikus teológiájával, mely a liturgikus ünnepléssel kezdődik, mikor a hívő bekapcsolódik az egyház nyilvános és közös imádságába és belép Isten jelenlétébe.

A szerző kifejtette, hogyan alakul át ez a skolasztikus recepcióban, s kerül a személyes megtapasztalás szintjére. Csak a 20. században indul el a visszatérés a szó eredeti, keresztény jelentéséhez. A szerző számára irányadó a szintén bencés Odo Casel misztériumteológiája, amit Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa a 20. század legtermékenyebb teológiai gondolatának nevezett: „a liturgikus ünneplés által az egyetlen krisztusi misztérium megnyilvánul itt, ennek a világnak a körülményei között.” A müsztérionnak ebből a tartalmából olyan misztika született meg, amely szerint nem a különleges tapasztalatok a döntőek a keresztény életben, hanem az tény, hogy életünk Krisztussal el van rejtve Istenben. Odo Casel érdeme, hogy felfedezte az újszövetségi gyökereket. A német szerzetes misztériumteológiája meglehetősen nagy vihart kavart – idézte Gregory Collins a kritikákat, helyet adva annak az ellenvetésnek, hogy Casel a keresztény liturgia zsidó gyökereit figyelmen kívül hagyta.

Végül Bonaventura nyomán arról értekezett, hogyan léphet be az ember Isten jelenlétébe. Ennek útja a kereszt vállalása, az elszenderedés Krisztussal, a cél pedig nem a feloldódás a személytelen istenségben, hanem az egyesülés az Atyával Krisztus által, ennek közege pedig a liturgia.

A Krisztus kinyilvánult misztériuma című, magyarul megjelent könyvét egy második rész követi jövőre, amely a nagy keresztény ünnepek tartalmának teológiai elemzését nyújtja.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »