A moszuli érseket is jelölték a Szaharov-díjra a gondolatszabadságért

A moszuli érseket is jelölték a Szaharov-díjra a gondolatszabadságért

Október 22-én ítélik oda az idei Szaharov-díjat, melyet az emberi jogok és a gondolatszabadság védelméért osztanak ki. A jelöltek között van Najib Mikhael Moussa domonkos szerzetes, moszuli érsek, aki sokat tett az iraki nép és kultúra megőrzéséért az Iszlám Állam terrorszervezet előretörése idején.

Louis Raphaël Sako bíboros, babiloni káld pátriárka 2019. január 25-én, Pál apostol megtérése ünnepén iktatta hivatalába Najib Mikhael Moussa káld katolikus érseket. Az ünnepi eseményt Moszul város Szent Pál-székesegyházában tartották. A domonkos rendi szerzetes lelkipásztori szolgálatán túl azzal vált ismertté a világon, hogy 2014-ben az Iszlám Állam harcosaitól értékes ősi keresztény kézirattekercseket mentett meg. 800 történelmi dokumentumról van szó, melyek a XIII. és a XIX. század között íródtak. Érdeme elismeréseként az Európai Parlament jelölte őt a 2020-as Szaharov-díjra a gondolatszabadságért. Mint ismeretes, a kitüntetést minden évben olyan személyeknek és szervezeteknek osztják ki, akik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméért küzdenek.

A moszuli érsek az Asianews hírügynökségnek adott interjújában megtiszteltetésnek és bátorításnak nevezte a jelölést, mely minden irakinak szól, és egyben adózik a sok ártatlan áldozat emléke előtt. A domonkos szerzetes gondozott és digitalizált korábban több száz ősi – arámi, arab és más nyelven – írt kéziratot, több ezer könyvet és világi leveleket. Az Európai Parlament közleménye megállapítja: 1990-től kezdve hozzájárult a keleti egyház több mint nyolcezer kötetének és 35 ezer dokumentumának megőrzéséhez. „Golyók süvítettek a fejünk fölött, mialatt próbáltunk fedezékbe húzódni az értékes kötetekkel megrakodva” – emlékszik vissza a főpásztor, aki szerint Szaharov-díjra való jelölése olyan, mintha aláírnák e kéziratok minden egyes lapját. Emellett emléket állít az ártatlan áldozatoknak, különösen a jazidi közösségnek, ennek a békés népnek, akik valódi tragédiát éltek át, és akikhez az érsek személyesen kötődik.

A moszuli érsek így folytatta: „Ahhoz, hogy a kéziratok és az emberek megmeneküljenek a terroristák támadása alatt, nagyon sok kézre lett volna szükség. Azt kértem akkor Istentől, hogy adjon nekem tíz lábat és tíz kezet, hogy menthessem a könyveket és az embereket. Isten pedig úgy válaszolt, hogy sok fiatalt küldött a segítségemre, akikkel ezt a küldetést véghez vittük. Egy emberként állt mellénk a nép, a muszlimok is rendkívüli munkát végeztek, hogy segítsék a keresztény családokat és megmentsék kulturális örökségüket.”

Najib Mikhael Moussa meggyőződése, hogy valódi békére van szüksége Iraknak, ahol a lakosság az állampolgári alapelv szerint alkot közösséget, legyőzve a faji, vallási, etnikai korlátokat. „Félő, hogy Irakot a szomszéd országok és külső erők igázzák le. Ez elfogadhatatlan: nem engedhetjük meg, hogy az Iszlám Állam terrorszervezete helyébe más, talán még veszélyesebb erők lépjenek. Az emberi méltósághoz hozzátartozik az iskolai és vallási nevelés, képzés. A tanintézményekben, templomokban és mecsetekben minden eszközzel meg kell fékezni a gyűlöletet, és pozitív hangon kell beszélni, elősegítve a békét és a testvériséget. A nevelés a legjobb fegyver az elmaradottság és a rossz leküzdésére” – tette hozzá a moszuli káld katolikus érsek.

Hírdetés

*

Az európai parlamenti képviselők minden év szeptemberében megnevezik, hogy kit jelölnek a díjra, idén öt személy van versenyben a kitüntetésért. Egy képviselő csak egy jelöltet támogathat, és ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen, legalább 40 képviselő támogatására van szüksége. Az aláírt és igazoló dokumentumokkal ellátott jelöléseket a külügyi bizottság és a fejlesztési bizottság együttes ülésen vizsgálja meg. Ennek nyomán választják ki a három legesélyesebb jelöltet, akik nevét zárószavazásra az elnökök értekezlete elé terjesztik. A győztes nevét október 22-én hirdetik ki. A díjat és a vele járó 50 ezer eurós támogatást az év utolsó hivatalos ülésén, december 16-án adják át Strasbourgban. Andrej Dmitrijevics Szaharov (Moszkva, 1921. május 21. – Moszkva, 1989. december 14.), orosz magfizikus politikai menekült volt, akit 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki – róla kapta nevét az Európai Parlament 1988-ban alapított emberi jogi kitüntetése, a Szaharov-díj a gondolatszabadságért.

Tavaly Ilham Tohti elismert ujgur jogvédő és közgazdász professzor kapta a Szaharov-díjat, aki a kínai ujgur kisebbség jogai mellett állt ki. Több mint két évtizede munkálkodik fáradhatatlanul az ujgurok és a han származású kínaiak közötti párbeszéd és megértés előmozdításán. 2014 szeptemberében Tohtit kétnapos kirakatpert követően életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »