A moszkvai vízum-mutyi. Mirkóczki Ádám a Hír Tv-ben

A hírtv.hu A miniszterelnök felelősségét is firtatják című cikke elérhető ITT

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a február 13-ai parlamenti bizottsági ülés után kijelentette, hogy a moszkvai vízumügy politikai habverés! Hogy lehet politikai habverés az, hogy több ezer ismeretlen valószínűleg orosz állampolgár a moszkvai magyar nagykövetségen schengeni vízumot kap?

Amennyiben a budapesti német nagykövet nem jelzi a problémát, könnyen lehet, hogy nem is értesül erről az elképesztő cselekedetről a nyilvánosság!

Az ügy hátterében az a Kiss Szilárd állhat, aki a nemzetbiztonsági átvilágításon kétszer is fennakadt, mégis alkalmazta a külügyminisztérium, és kinevezte a földművelésügyi miniszter agrárattasénak. Szijjártó Péter Kiss Szilárd és Tarsoly Csaba (előzetesben lévő Quaestor vezér) társaságában avatta fel 2013. április 22-én a moszkvai kereskedőházat. Hogy egy embargó alatt lévő országban, ráadásul a világ egyik legdrágább fővárosában megéri-e kereskedőházat nyitni és fenntartani, az egy másik fontos kérdés! A külügyminisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelentős mennyiségű pénzt tartott a Quaestornál. A bedőlés előtti utolsó pillanatokban hozzájutottak a pénzhez, így ez egyszer nem érte kár a magyar adófizetőket.

A vízummutyi 2011-2013 között zajlott. Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy ő vízummutyi idején még nem volt a külügyminisztériumban. A wikipedián elérhető információ szerint 2012-től már államtitkárként ott dolgozott. A kereskedőház avatás 2013 áprilisában történt, amennyiben nem dolgozott volna ott, akkor nem ő avat kereskedőházat. Amiből egyre több lesz világszerte.

Itt lenne az ideje, hogy végre ne lehessen azt mondani, hogy következmények nélküli ország vagyunk! Amennyiben ez az ügy is el lesz maszatolva, akkor bizony azok maradunk. Kiss Szilárd egyébként meggyanúsítva sincs még, szabadon közlekedik, állítólag a DIPLOMATA ÚTLEVELÉT sem vonták be.

Békéscsaba, 2017. február 15.

Összeállította: Anton

Emlékeztető: Egy Mexikóban gyártott autón átlagosan négy-ötezer dollár többletjövedelmük keletkezik azoknak az amerikai autógyártóknak, amelyek oda helyezték át a termelésüket. Vagyis az Államoknak óriási haszna van ezen a konstrukción, ráadásul ez a haszon kizárólag a tőketulajdonosoknál marad. (Mint ahogy az Apple iPhone-jainak döntő többsége is Kínában készül, és az így szerzett gigantikus profitot az Apple tulajdonosainak eszük ágában sincs megosztani az emiatt munka nélkül maradt amerikai munkások tízezreivel.) A vám azt jelentené, hogy az állam elvonja és újraosztja ezt az extraprofitot, kérdés, hogy valóban azok és úgy részesednének-e belőle, akik a fő kárvallottjai az amerikai multinacionális vállalatok globális mozgásszabadságának.” (Részlet Bogár László: Falak című írásából) A német–magyar autógyártás vajon hány magyarnak jut erről eszébe?


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »