A modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtője: Heim Pál

A modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtője: Heim Pál

91 éve, 1929. október 23-án hunyt el Heim Pál, a korszerű magyarországi csecsemőgyógyászat és csecsemőgondozás egyik meghonosítója, akinek nevét kórház viseli Budapesten.

1875. november 30-án született Budapesten. Apja, Heim Péter a vasminiszter Baross Gábor közvetlen munkatársaként jelentős szerepet játszott a magyar postahálózat kiépítésében.

Heim Pál orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Gyakornoknak Bókay János mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba (a mai SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika), majd ösztöndíjasként dolgozott a breslaui (ma Wrocław, Lengyelország) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán.

Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki.

Ekkor publikált cikkeiben kimutatta, hogy a hasmenéses csecsemők esetében az anyagcsere összeomlásának egyik fő oka a víz és a konyhasó arányának felborulása. 1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva Preisich Kornéllal közösen írt könyvet Általános hematológia címmel.

Az I. világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, majd a galíciai Sanok katonai járványkórházának parancsnoka lett, amíg egészségügyi okok miatt 1916-ban le nem szerelték.

1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa volt, az év áprilisában a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem újonnan alakult Ferenc József gyermekklinikájának élére nevezték ki. Mire a munka komolyan megkezdődhetett volna, az egyetemnek a Monarchia összeomlása miatt menekülnie kellett, és átmenetileg Budapestre költözött.

Hírdetés

Heim Pált az 1921-22-es tanévre rektorrá választották, rektorként ő alapította meg az egyetem baráti egyesületét, amelynek Apponyi Alberttal társelnöke is lett.

Az egyetem 1923-ban Pécsett talált új otthonra, ettől kezdve itt folytatta tevékenységét. Megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját, 1926-ban adta közre tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel, létrehozta az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.

1929 őszén a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) Bókay János halála után őt hívta meg gyermekklinikája élére. Új helyén csak rövid ideig ténykedhetett, mert 1929. október 23-án tüdőgyulladásban meghalt, síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található. Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik.

Behatóan foglalkozott a koraszülés kérdésével, elsők között kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit és a veleszületett szifiliszt, kimutatta a heveny folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás kórtani jelentőségét.

Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben, az általa alapított gyermekápolónői iskolában végzett Heim-nővérek elismert szakemberek lettek.

Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. Kutatásai során foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, az ásványi anyag- és folyadékháztartás zavaraival, a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával.

A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét, a Magyar Gyermekorvosok Társasága tiszteletére emlékérmet alapított. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész lett, dédunokája, Heim Pál alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében, néhány éve őt tüntették ki a Heim Pál-emlékéremmel.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »