A Miniszterelnökség irodaépülete a várban

Meghívást kaptam arra a zártkörű beszélgetésre, amelyen Lázár János miniszter, Nagy Gábor Tamás első kerületi polgármester, Zoboki Gábor építész és Papp Adrienn régész személyesen mutatta be a jelenlévőknek a Miniszterelnökség vári projektjét.

A Miniszterelnökség tervezett új irodaépületének látványterve, háttérben az egykori kolostorépülettel. Forrás: Építészfórum

A témában született legutóbbi írásomban megemlítettem, hogy a karmelita kolostorba tervezett fejlesztés és az ennek folyományaként megjelenő új épület építészeti minősége vitatható, de leginkább az foglalkoztatott, miért nincsen előzetes szakmai kontroll egy ennyire kiemelten fontos új épület esetén.

Cikkem után a háttérbeszélgetésre kapott meghívás komoly nyitottságra vall, a gesztust igyekszem is meghálálni azzal, hogy megpróbálom elmagyarázni, a tervezett új épület építészeti megjelenése miért megkérdőjelezhető.

Előtte azonban mindenképp érdemes szót ejteni a karmelita kolostor terveiről, amelyek kifejezetten tetszettek. A kolostor épület szellemiségéből fakadó egyszerűséget a terv megőrzi és továbbviszi, nem akar sehol hivalkodni. A tervek szerint az állami reprezentációban is szerepet kapó épület hiteles egyszerűségével üde színfolt lesz a most erre a célra használt, agyondíszített helyiségek között. A sokat vitatott, Dunára néző erkély kivitele is kifejezetten szerencsés, Zoboki pontosan érezte, hogyan lehet a műemlék épületet úgy kiegészíteni, hogy az erkélyről 50 év múlva már senki ne tudja, hogy nem eredeti része a háznak, ennek ellenére mégis kortárs megoldás. Kedvencem a várszínház épületének rekonstrukciója, amelynek keretében az eredeti templomteret újra egybenyitják, a régi kolostori kápolna kétszintes tereiben pedig könyvtárat alakítanak ki. A színházi részek elbontását követően feltáruló templomtér ezen a helyszínen különös jelentőséggel bír, benne állva komoly meghatottságot éreztem.

A Miniszterelnökség látványterve. Forrás: Építészfórum

Lázár miniszter úr személyes megnyilvánulása arról, hogy számára a fejlesztés különösen érdekes, mert a feladat keretében szellemiségében is megfelelő megoldást kell találni arra a kérdésre, hogyan lehet és kívánatos berendezni egy 21. századi miniszterelnökséget, számomra volt különösen érdekes. A miniszter ugyanis pontosan ráérzett arra, hogy a hajdani kolostorépület protokolláris célra használt, puritán tereiben nincsen keresnivalója például a Sándor palota termeire jellemző díszítményeknek, kevés eszközzel kell megoldani a feladatot. Meglátása szerint a helyszín eleve a magyar államiságot, a magyarság önállóságát jeleníti meg, így ezt a szellemiséget képviselő nagyjaink portréi lesznek a falakon. A kolostor építészeti terei, amelyet csak a hitelesen rekonstruált, el nem takart szerkezetek, egybefüggő, tiszta falak és boltozatok, egyszerű, nemes anyagok díszítenek, tökéletes üzenettel bírnak majd a külvilág felé. Az azonban nem került megemlítésre, hogy a 21. századi miniszterelnökség számára tervezett szomszédos új irodaépület maga is olyan feladat, amely a történelmi és műemléki környezet, a világörökség részét képező helyszín és a tervezett funkció miatt a lehető legkomolyabb szellemi és eszmei tartalmakat kívánja meg, ezen keresztül a mai magyar építészet legfontosabb, legnagyobb felelősséggel járó projektjének tekinthető.

Míg Zoboki szerencsés érzékenységről tett tanúbizonyságot a kolostorra és környezetére vonatkozó műemléki rekonstrukció területén, a műemléki környezetbe tervezett új miniszterelnökségi irodaépületéből hiányoznak azok a tartalmak, amelyek hosszú távon hitelesíthetnék. A tervezői döntés értelmében a hitelesítést nem szolgálja más, minthogy az épület külső megjelenéséhez és tömegalakításához előképként a korábban ott álló épületet használta fel. Ez a megoldás ugyan kétségkívül alkalmas arra, hogy a legkisebb közös többszörös elve mentén haladva megússza a hirtelen kritikát, legnagyobb közös nevezőnek azonban semmikép nem nevezhető.

Az irodaépület tervezett sziluettje a Budai Vár világörökség részét képező dunai látképében. Szinte elbújik a fák mögött. Forrás: Miniszterelnökség

A megidézett régi épület egyfelől sosem akart egyszintes, kontyolt tetős házikónak látszani, hanem tényleg az is volt, másfelől annak egykori tervezésénél az eltérő funkció, vagy egyszerű érdektelenség miatt nem volt szempont a szomszédos kolostor épülethez való építészeti igazodás. Jelen esetben azonban ez is feladat lenne, hiszen a két épület egy funkciót szolgál. A tervezett homlokzat finom utalásai sem elegendőek ahhoz, hogy teljes értékűen megfeleltessék a házat a másik kritériumnak, mely szerint minden hiteles alkotás a saját korának szellemében kell szülessen, ami pedig különösen igaz minden korok legfontosabb tanúira, az épületekre. Mivel az irodaépület terve nem tud hiteles, időtálló, megkérdőjelezhetetlen mai választ adni a tervezési program által feltett kérdésre, a miniszterelnökség 21. század eleji várba költözése ezzel az épülettel a későbbi utódok számára építészeti szempontból nem lesz értelmezhető, napjaink szimbolikus jelentőséggel bíró lépése nem kerül vele kifejezésre.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »