A Mindszenty-per hetven év távlatából – Konferenciát rendeztek a Parlamentben

A Mindszenty-per hetven év távlatából – Konferenciát rendeztek a Parlamentben

„A Mindszenty-per hetven év távlatából – Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában” címmel rendeztek konferenciát február 13-án és 14-én a Parlament Főrendházi üléstermében. Tudósításunk a tanácskozás első napját mutatja be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) által rendezett konferencián részt vett Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke. Köszöntőjében kiemelte, hogy ez a tanácskozás alkalmat ad a tiszteletadásra és fejet hajthatunk azok előtt, akik minden erőszak ellenére hűek maradtak hitükhöz és népükhöz. Az ő példájuk ugyanakkor reményünk forrása is lehet. Rádöbbenhetünk arra, hogy az ember Isten segítségével a legrosszabb körülmények között is megmaradhat embernek. A hitvallók, a vértanúk jól látták a szovjet rendszer igazságtalanságát, de bízva a történelem Urában a legnagyobb megpróbáltatásokkal is bátran szembenéztek. Arról se feledkezzünk meg, hogy az ő helytállásuk formálta azt a jelent, melyben élünk.

„Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” – E bibliai idézettel kezdte köszöntőjét Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. Mint elmondta, a kereszténység minden időben az üldözöttek vallása volt, ám a huszadik század totalitárius rendszereinek brutalitása túltett az ezt megelőző korok erőszakosságán. A kommunista pártok a polgári társadalom felszámolása után a keresztény egyházak ellen fordultak. A Mindszenty József ellen indított koncepciós per üzenete az volt, hogyha az ország legnépszerűbb, legismertebb egyházi vezetőjét el lehet ítélni, akkor a további ellenállásnak nincs értelme. Mindszenty bíboros a szembenállás és a hűség mintaképe volt. Latorcai János végül arra emlékeztetett, hogy napjainkban a világ vallásai közül a kereszténységet üldözik a leginkább.

Oleh Turij, az Ukrajnai Katolikus Egyetem Egyháztörténeti Intézetéből Joszif Szlipij görögkatolikus metropolita életéről szólva azt emelte ki, hogy a szovjetek az ukrajnai görögkatolikus Egyházat be akarták olvasztani az ortodox Egyházba. Mivel a metropolita ennek útjában állt, 1946-ban szovjetellenes szervezkedésért 8 év munkatáborra ítélték. Sztálin halála után a szovjet-vatikáni kapcsolatok helyreállításának előmozdítása érdekében Moszkvába vitték, majd ennek kudarca után Szibériába száműzték. Mivel nem fogadta el a két egyházat 1946-ban egyesítő zsinatot, ezért – többször is – elítélték. Végül 1963-ban száműzték a Szovjetunióból.

Hírdetés

Cristian Vasile, a Román Tudományos Akadémia Nicolae Iorga Történeti Intézetének munkatársa arra mutatott rá, hogy Romániában is be akarta olvasztani a kommunista hatalom a görögkatolikus Egyházat az ortodox Egyházba. Az 1948-ban megtartott szinóduson egyesítették is a két felekezetet, ám sokan maradtak, akik kitartottak rítusuk, hitük mellett. Az üldözötteket sok római katolikus is segítette, köztük boldog Scheffler János, boldog Bogdánffy Szilárd és Márton Áron püspökök is.

Fejérdy András az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa Mindszenty letartóztatásának és perének szentszéki fogadtatását ismertette. A Vatikán lapja, a L’Osservatore Romano a kezdetektől beszámolt az eseményekről. Február közepén cáfolták, hogy a magyar kormány tájékoztatta volna a Vatikánt Mindszenty letartóztatásáról, mint ahogyan azt a Révai József által tett kijelentést is, hogy a magyar vezetés felajánlotta volna Mindszenty szabadon bocsátását, amennyiben azt a Szentszék kéri.

Mindszenty volt az első bíboros, akit a kommunisták letartóztattak és elítéltek. XII. Piusz pápa a rendkívüli tikos konzisztóriumon (’49 február 14.) és a szentszékhez akkreditált diplomaták előtt megtartott beszédében (február 16.) is elítélte a Mindszenty József elleni eljárást. Nem sokkal ezután a Szent Péter téren összegyűlt hívek jelenlétében Mindszentyt a vértanúk között emlegette. A L’Osservatore Romano egyik cikkében a Mindszenty elleni eljárást a Jézus elleni perrel hozta párhuzamba. A lap a per előestéjén így fogalmaz: „Mindszenty elítélése VII. Pius pápa elhurcoltatása óta ez a legnagyobb sérelem, amely a Római Egyházat, tehát a katolicizmust érte.” Mindszenty az Egyház és Isten jogaink védelmezője, az emberi szabadság szószólója. Ő a „jel, melynek ellentmondanak”. – fejezte be előadását Fejérdy András.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »