A migránsokról tárgyaltak a magyarok Svédországban

Kiemelt téma volt a migráció ügye a magyar és svéd külügyi tárgyalásokon Stockholmban – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kétnapos svédországi látogatását követően az MTI-nek csütörtökön telefonon nyilatkozva a svéd fővárosból.

Szabó László közölte: Annika Söder svéd külügyi államtitkárral áttekintették a két ország politikai kapcsolatait. A megbeszélésen kiemelten foglalkoztak a migráció kérdéskörével. Markáns különbség van a két kormány álláspontja között, de tárgyaláson beazonosították azokat a pontokat, ahol mégis egyetértésre lehet jutni – mondta.

A parlamenti államtitkár rámutatott: Svédországban nincsenek megelégedve azzal, ahogyan Magyarország a migrációs problémát kezeli, mégis közelíthetők az álláspontok, ha magyar részről pontosak az információk.

Kifejtette: már Svédországba is csak dokumentumokkal utazhatnak be a bevándorlók, így ugyanazt teszik, amit Magyarország tesz, csak másfél év késéssel. Szabó László felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az Európai Unió elfogadja a bolgár és a spanyol kerítést, addig a magyar kerítés építése „sokkot okozott”. Felhívta a figyelmet: a dublini és a schengeni szabályok érvényesek, és Magyarország ezeknek kívánt mindig is eleget tenni. Emellett az is egyértelmű már Európában, hogy a terrorizmus veszélye nőtt a migrációs válsággal együtt.

Szabó László úgy vélte: fontos az uniós fellépés a háborús konfliktusok megoldására, minden államnak meg kell védenie állampolgárait, meg kell oldani, a schengeni határok védelmét, a migrációs problémát pedig átfogóan – nem a bevándorlók kötelezőelosztásával – kell megoldani.

Beszélt arról is, hogy az eszmecserén áttekintettek a keleti partnerség kérdéseit is, mivel Svédország volt az egyik kezdeményezője ennek a folyamatnak. A két ország egyetért abban, hogy szükség van az EU további bővítésére.

Emellett be kell tartani azokat az ígéreteket, amit az unió tett leendő partnereinek – jelentette ki. Például a vízumliberalizáció tekintetében Ukrajnában és Grúziában már sikerült a feltételeket megteremteni, ezért a „vízumrezsimet” már el kellett volna indítani. Továbbá a nyugat-balkáni országot közeledését is támogatni kellene, és ebben az ügyben is előre kellene lépni – tette hozzá a parlamenti államtitkár.

Szabó László azt is elmondta, hogy a két ország támogatja egymás jelöltjeit az ENSZ-ben: Magyarország a Biztonsági Tanácsban a svéd nem állandó tagságot; az Emberi Jogi Tanácsban pedig Svédország a magyar jelöltet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »