A migránsok jogsértő trükkjei

A Der Spiegel hasábjain jelent meg korábban egy írás, amely szerint Németország egyik talánya az, hogy könnyebb útlevél nélkül bejutni az országba, mint útlevél nélkül kijutni onnan. Még a bűnözőként folytatott élet sem jár komoly következményekkel.

Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.

Nem lehet a veszélyes elemektől megszabadulni?

Azok a harmadik országbeli úgynevezett gazdasági bevándorlók, akik a migrációs hullámmal Európába érkeznek, és adott esetben jogellenes módon jutnak be például hazánk területére, amennyiben úgy nyilatkoznak, hogy menedékkérelmet nyújtanak be személyesen a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, a menekülteljárás időtartama alatt nem kiutasíthatók. A genfi menekültügyi egyezmény alapján a menedékkérő védelemben részesülőnek tekintendő. Ha a menedékkérelem elbírálásával kapcsolatos határozat nem ismeri el menekültként az illetőt, akkor ő a kérelmét elutasító döntéssel szemben, a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat.

Ha viszont a normasértő, harmadik országbeli külföldi menekültkérelmét pozitívan bírálják el, és védelmet kap, végérvényesen meg kell szüntetni az ellene folyó eljárást, vagy ha vádemelésre került már sor, fel kell menteni.

Ehhez járul a strasbourgi székhelyű Emberei Jogok Európai Bíróságának egyik közelmúltban született ítélete, amely szerint egy veszélyesnek ítélt bűnöző Marokkóba történő kitoloncolása a római egyezmény 3. cikkének („kínzás tilalma”) megsértését vonná maga után.

Nemcsak a németeknél trükköznek a migránsok

„Az országot elhagyni kényszerülő személyek általában nem rendelkeznek úti okmányokkal”, foglalta össze lényegre törően júliusi beszámolójában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a kiutasítási helyzetről: „Először azonosítani kell őket, hogy útlevél-helyettesítő iratokat bocsáthassanak ki.” Ez időbe telhet, hiszen tudjuk, hogy különösen a pótdokumentumok beszerzésében sok nagykövetség másnak, mintsem együttműködőnek mutatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy külföldiként csak el kell hagynod a papírokat, és biztonságban vagy Németországban. Sokan nem is emlékeznek a nevükre vagy a születési helyükre, amikor a rendőrség felveszi őket.

Németországban az önfeljelentést alkalmazzák a menedékkérők: a bajor igazságügyi tárca és a müncheni ügyészség összesítése szerint 2016 nyara óta legkevesebb 150 esetben jelentették be menedékkérők, hogy súlyos bűncselekményt követtek el hazájukban, de az is gyakori, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet vagy más politikai csoportosulás tagjának vallják magukat (több tucat ilyen eset is van az ügyészségnél). Az önfeljelentésekben szereplő adatokat eddig egyetlen ügyben sem sikerült megerősíteni, így nem tudni, hogy egyáltalán megtörténtek-e a bevallott bűncselekmények. Az eljárások rendszerint hamar lezárulnak, mert nincs támpont bűncselekmény gyanújának megállapításához. A hamis gyakorlat célja minden bizonnyal a hazatoloncolás elkerülése, ugyanis a menekültügyi szabályok szerint senkit sem lehet visszaküldeni a származási országába, ha ott halálbüntetés vagy súlyos sérelem fenyegeti.

Breitbart News konzervatív amerikai hírportál tudosítása szerint a svéd határigazgatási szervek vizsgálata alapján a Svédországban legutóbb kiskorúként menedékjogot kért 50 marokkói menekült közül negyvennyolc valójában felnőtt volt. A hamis személyazonosító okmányok használata rendszeres volt, de a marokkói ujjlenyomat-adatbázis – az ottani hatóságokkal közreműködve – már hozzáférhetővé vált a svédek számára. Az afrikai országból nemrég Svédországba érkezett 77 emberből 65-en bizonyítottan hamis dokumentumokat használtak, továbbá közülük 50-en kiskorúnak mondták magukat, noha ténylegesen csak kettejük bizonyult annak. Svédországban a bevándorlási dokumentumok kapcsán egyre nő az ellenőrzés szintje, miután például az áprilisi stockholmi terrortámadás elkövetője menedékkérelmében hamis személyazonosságot használt.

Az ENSZ a tűzzel játszik

Louise Arbour, az ENSZ-főtitkár migrációügyi főmegbízottja 2018. március 19-én Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi, fejlesztési és LIBE szakbizottságainak együttes ülésén megismételte António Guterres ENSZ-főtitkár korábbi, vitatott kijelentését, amely szerint a migráció egy nagyon pozitív jelenség, és ezt a pozitív valóságot kell megismertetni az emberekkel. A magyar kormány szerint azonban – e kérdésben a társadalom többségének véleményét képviselve – a migráció alapvetően negatív hatással bír a nemzetállamokra, s a bevándorlást inkább korlátozni, illetve megállítani szükséges, nem pedig bátorítani és szervezni. A Fidesz álláspontja világos: az ENSZ készülő migrációs csomagja jelen formájában meghívó az illegális bevándorlóknak.

Az Orbán-kormány migrációkritikus felfogását alátámasztják az elmúlt évek európai fejleményei is. A 2015-ben kezdődő európai migrációs válságban megrendült a kontinens biztonsága, és ez gazdasági-pénzügyi értelemben is megterhelte az érintett országokat. 2015-ben az Európai Unió tagállamaiban 1,2 millió menedékkérelmet adtak be, s ugyanebben az évben összesen egymillió migráns érkezett a Földközi-tengeren keresztül (az érkezések számát sikerült ugyan 2016-ra 370 ezer alá csökkenteni, a nyomás azonban – ha most elsősorban nem is Törökország, hanem Afrika felől – tartósan fennmaradni látszik).

Van összefüggés a tömeges migráció és a terrorizmus között

A tömeges irreguláris migráció, vagyis a zömében muszlim illegális bevándorlók gáttalan Európába özönlése azt is megmutatta, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között egyenes összefüggés van; míg 2014-ben összesen négy uniós polgár halt meg iszlamista indíttatású terrortámadásban, 2015-ben már mintegy 150-en, 2016-ban pedig több, mint 130-an. A terrortámadások mögött szinte kivétel nélkül migránsok, illetve második, harmadik generációs bevándorló hátterű muszlim elkövetők álltak.

Házkutatást tartottak Lipcse Paunsdorf kerületében, a 22 éves szíriai Dzsaber al-Bakr lakásán. A férfit azzal gyanúsították, hogy a szászországi Chemnitz városában bombamerényletre készült 2016. október 8-án. A férfi lakásán több száz gramm robbanóanyagot és egy kilogramm másféle vegyszert találtak, amelyből ugyancsak robbanószert lehetett volna készíteni (MTI/EPA/Hendrik Schmidt)

Ugyancsak összefüggést mutat a tömeges bevándorlás a közbiztonság drasztikus romlásával is. Például az osztrák belügyminisztérium adatai szerint 2015–16-ban mintegy 40 százalékkal nőtt a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma Ausztriában. Az osztrák statisztikai hivatal 2018. márciusban közzétett friss számai szerint pedig 2014 és 2017 között 35 százalékkal – vagyis mintegy 3500-ról 4750-re – emelkedett a nemi erőszak száma nyugati szomszédunknál. Herbert Kickl belügyminiszter alá is húzta a romló statisztika és a migrációs válság közötti korrelációt, mivel mint kiderült, az elkövetői körben több mint negyedével ugrott meg a külföldiek „részesedése” az ötödrészt bevándorló hátterű népességgel bíró Ausztriában.

A Soros-terv nem utolsósorban a nemzetek gazdaságát is gúzsba kötné, hiszen ha az új uniós előterjesztés szerint például hazánkba telepítendő 10 ezer migráns megérkezne (később újabb ezrekkel és tízezrekkel), az ehhez előírt fejenkénti minimum 9 millió forintos ellátás eltüntetné a fáradsággal elért gazdasági eredményeinket. Ráadásul a már beérkezettek utáni költségek idővel inkább nőnek, semmint csökkennének! Például tavaly novemberben azt mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal, hogy a 2016-ban 73 százalékkal emelkedtek a menedékkérők ellátásának költségei Németországban az egy évvel korábbihoz (2015) képest, noha az ellátásra jogosultak száma 2015-ről 2016-ra negyedmillió fővel, 975 ezerről 728 ezerre csökkent.

Világos, hogy az ENSZ migrációs politikájának alakulása a „menekültbiznisz” haszonélvezőin kívül senki más érdekét nem szolgálja, és Guterres azon szavai, miszerint „a migráció igazi lehetőség”, maximum a földrész káoszba, bűnözésbe, polgárháborúba, végső kulturális önmegsemmisítésbe vezető útjához adnának csak jó sanszot… De kell-e ez nekünk, Európa népeinek és polgárainak?

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »