A meidumi piramis csodája

A meidumi piramis csodája

Életem egyik meghatározó élménye volt, amikor 2019. februárjában felkerestem az Egyiptomban található meidumi piramist. Volt szerencsém nem csak kívülről, hanem belülről is megcsodálni ezt a lélegzetelállító „szent hegyet”. S mivel igen nagy hatást gyakorolt rám mind energiáival, mind megjelenésével, ezért úgy döntöttem, hogy megosztom a vele kapcsolatos tapasztalataimat és tudásomat, mert szerintem méltatlanul mellőzött csodáról van szó.

 

Mit tudunk a meidumi piramisról, és mit nem?

Az egyiptológia mai állása szerint a meidumi piramis valaha egyenes oldalú piramis volt. Az építtetőjének kilétét azonban viták övezik. Annyi bizonyosnak látszik, hogy egykoron a 3. dinasztia valamelyik fáraója büszkélkedhetett vele, ugyanakkor abban már nem teljes az egyetértés, hogy melyik. Talán Huni, talán Sznofru fáraó lehetett a híres építtetője.

 

Huni vagy más néven Hui, esetleg Huney fáraó a 3. dinasztia 5. fáraója volt. Lánya a híres Hotepheres hercegnő volt. Valamikor az i. e. 26-25. században éltek. Állítólag a meidumi piramist eredetileg lépcsős piramisnak építették, s csak utólag próbálták meg gúla formájúvá varázsolni. Ez voltaképpen kikövetkeztethető a mai állapotából. Az Istenek beavatásai című könyvemben fel is sorolom az eddig megtalált össze lépcsős piramist, amelyek közé Hunié is tartozik. Már amennyiben a feltételezésünk helyes.

 

 

Egy másik teória szerint ugyanis a szóban forgó meidumi piramist Sznofru király építette, aki jelen tudásunk szerint összesen minimum három piramist emelt Dahsúrban, illetve Meidumban. Már csak ezért sem lehettek temetkezési helyek a piramisok! Mert hát minek egy fáraónak három vagy más források szerint négy külön temetkezési hely?

Nem elhanyagolható tény, hogy szarkofágot nem találtak ebben a piramisban sem. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a piramiskörzethez tartozik egy masztaba északkeleti irányban, amelyben találtak egy hatalmas gránit szarkofágot. Ebből pedig bizonyos egyiptológusok arra következtettek, hogy itt helyezték végső nyugalomra Hunit. Íme, egy újabb érv amellett, hogy a piramis   ok nem temetkezési célt szolgáltak. Ennyivel szerintem tartoztunk a logikus gondolkodásnak.

 

dav

 

Visszatérve a meidumi piramishoz, eredetileg hét lépcsősre tervezték, ami az egyiptomi beavatások hét tudatszintjének feleltethető meg. Ne feledjük, hogy a piramisok szimbolikusan és metafizikai értelemben egyaránt az égbe vezető lépcsők. És itt ég alatt az öröklétet tessék érteni, ne a halált.

Miután a piramis lépcsői elkészültek, feltöltötték az egyes szinteket, így nyerhette el a szent gúla a végső, szabályos formáját.

 

Valószínűleg Huni kezdte el építeni, de minden jel szerint Sznofru fejezte be, aki a 4. dinasztia utolsó fáraója volt. Hogy képet alkothassunk méreteiről, elegendő felidéznem, hogy alapterülete 146×146 méter volt, míg magassága elérte a 118 métert. Oldalainak dőlésszöge: 51° 50’ 35’’.

 

A piramis anyaga: helyi és turai mészkő, valamint asszuáni gránit. Volt alkalmam megtekinteni az illesztéseket, és kijelenthetem, hogy az ókoriak mérnöki zsenialitása itt is tetten érhető.

 

Leereszkedve a mediumi piramis járataiba, illetve kamráiba, meg tudom erősíteni, hogy Sznofru piramisának belső kamráit a Nagy Piramis belső helyiségeiről mintázták. Az egyiptológia ezzel nem ért egyet, mert szerinte előbb készült Sznforu piramisa, és később a gízai legnagyobb piramis, amit Kheopsznak, Sznforu fiának tulajdonít. Én azonban nem így vélem. Álláspontom szerint nem Kheopsz, avagy Hufu fáraó adott parancsot a Nagy Piramis építésére, hanem Thot.

 

További érdekes tény, hogy a piramis struktúrája több tekintetben is hasonlít Dzsószer piramisához. Nem csak a lépcsőzetessége, hanem például a kváderkövek elhelyezése is hasonlít Imhotep technikájára, ugyanis ezeket a köveket enyhén befelé lejtve helyezték el. Ma már csak egy toronyra emlékeztető piramismag látható az egykori szabályos gúlából.

 

Volt szerencsém a meidumi piramis alépítményében is előidőzni, amely egyrészt a gízai nagytestvér boltozatos kamrájához, illetve nagy galériájához hasonlít, másrészt a Nagy Piramis legalsó kamráját juttathatja eszünkbe, és igen különleges hangolásokat végez az emberi aurán. Megérzésem és következtetésem szerint ez a piramis még további felfedezésre váró kamrákat rejt, méghozzá több szinten is.

Hírdetés

 

Újabb hasonlóság a gízai Nagy Piramis és a meidumi testvére között, hogy mindkettő bejárata az építmény északi oldalán a talaj felett 16-17 méteres magasságban található. Véletlen volna ez az egybeesés?

 

Ezenkívül a meidumi piramisnál találunk ún. szatellit-piramist is, ami például Dzsózserénél hiányzik, ugyanakkor a gízaiaknál több is van belőlük. S ez még nem minden, mivel a gízai építkezésekhez hasonlóan itt is megtalálták a halotti templom, a völgytemplom és a feljáró út maradványait.

 

Az arabok egyébiránt Álpiramisnak vagy Hamis piramisnak nevezik a meidumi építményt. Bárhogy is a piramisban nem találtak feliratokat, így rejtély, hogy pontosan ki építette. A körzet névadója a mai napig Sznofru. Érdekes adalék, hogy valaha Dzsed Sznofrunak nevezték a várost, de ez még semmit sem bizonyít, ugyebár?

 

dav

 

Miről híres még Meidum?

Meidum a Fájjúm-depresszióban foglalt helyet, mely időközben megszűnt. A Nílus és a líbiai hegylánc közötti részét a Hérakleopolitész nevű nomoszhoz (közigazgatási egységhez) kapcsolták. Meidum híres a nemesi sírjairól, melyek a 3. dinasztia idején készültek. Külön említést érdemel Rahotep és Nofermaat sírja.

 

Megjegyzem, hogy a meidumi piramis Rahotep masztabájának közelében épült, illetve a szent hegytől déli irányban egy mellékpiramist találunk. Nofermaat sírja büszkélkedhet a szépséges „meidumi sétáló libák” festménnyel, amelyet szintén volt szerencsém megcsodálni a Kairó belvárosában található, de már költöztetésre váró Egyiptomi Múzeumban.

 

Összegezve azt mondhatjuk, hogy a meidumi piramis és a hozzá tartozó nekropolisz több szempontból is hasonlít a gízaihoz mind méreteit, mind jelentőségét tekintve. Nem véletlen, hogy egy olyan fáraónak tulajdonítják, akinek az uralkodását rend és bőség kísérte. Spirituális zarándoklataink alkalmával, azt hiszem, újra meg újra fel fogjuk keresni ezt a sugárzó építményt.

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részletes eseménynaptárunkat itt találod: https://napvallas.hu/programnaptar/

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/

Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/

Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-pHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/fonix-program/”rogram/

Egómentesítő kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/

Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programokHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/”/karma-oldo-nap/

Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts

Ébresztő Táborok https://napvallas.hu/programok/holisztikus-tabor/

Bel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts

Ízisz Napjai https://napvallas.hu/programok/izisz-napjai/ 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

 

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Boldog napot

The post A meidumi piramis csodája appeared first on Boldognapot.hu.


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »