A mártírok emlékezete

Szükség van-e egyáltalán arra, hogy megemlékezzünk a magyarság olyan szomorú sorsfordulóiról, mint amilyen 1849. október 6-a? Amikor is a szabadságharc tizenhárom hős tábornokát Aradon kivégezték és harcostársaik közül később több százan jutottak ugyanerre a sorsra. A nemzeti gyásznapok lehetőséget kínálnak az önfelismerésre, a mélyebb önismeretre, elmélyülésre késztetnek bennünket, de alkalmat adnak az erőgyűjtésre is a nemzet előtt álló feladatok elvégzéséhez – hangzott el azon az együttléten, amelyen megemlékeztek a dicsőséges 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól. Az ünnepségnek hagyományos módon a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola adott otthont.

Az egybegyűlteket Kudron Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte, aki arra emlékeztetett, hogy a magyarság 168 évvel ezelőtt vívott harca egybeforrt a nemzeti függetlenség, a haladás és a polgárosodás eszméjével.

A magyar szabadságharc jó példa arra, hogy különböző hátterű, származású, nemzetiségű és vallású emberek össze tudnak fogni egy nemes cél érdekében, kezdte ünnepi beszédét Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A kárpátaljai magyarok ezt az igazságot felismerve vettek részt nagy számban a tavalyi ukrajnai helyhatósági választásokon, s arattak győzelmet, megkerülhetetlen politikai erővé válva a megyében. Az államtitkár arról biztosította a kárpátaljai magyarokat, hogy a nemzeti kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy az itteni nemzetrész tagjai szülőföldjükön boldoguljanak.

Bátorság, mély nemzeti elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy méltósággal megemlékezzünk a nemzet gyászos évfordulóiról, hogy szembe tudjunk nézni veszteségeinkkel, netán mulasztásainkkal. Ezen a napon erre mutatnak példát szerte a Kárpát-medencében a magyarok, hangsúlyozta Mikulin Viktor, a megyei állami közigazgatás elnökének helyettese. Más nemzetek történelméből, különösen a velünk szomszédos, hozzánk hasonló sorsú népek történelméből sokat tanulhatunk, jelentette ki Ruszanyuk Mihajlo, a Nagyszőlősi Állami Közigazgatás elnöke. Aki nagyra értékelte, hogy a forradalom után a magyarok milyen gyorsan lábra tudtak állni.

Bár a magyar szabadságharcot az osztrákok egy másik európai nagyhatalom segítségével le tudták verni, a szabadság lángját, amely ott lobogott a magyar emberek szívében, nem lehetett elfojtani, hangsúlyozta ünnepi beszédében Barta József, a megyei tanács elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke. Aki a továbbiakban arról szólt, hogy a kisebbségben élő magyar nemzetrészeknek az összefogás az alapvető szükséglete, máskülönben veszélybe kerül megmaradásunk szent ügye. Koronként és esetenként változó, hogy mit fizetünk a szabadságért, ám azt sohasem adják ingyen, mutatott rá Barta József. S az is nyilvánvaló, hogy minden nemzedéknek helyt kell állnia ahhoz, hogy a nemzet fennmaradása biztosított legyen.

Megható és egyben felemelő volt az az ünnepi műsor, amelyet Perényi Zsigmond szobrának megkoszorúzása előtt a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, a Péterfalvi Református Líceum, illetve a Nagypaládi Középiskola diákjai mutattak be, megidézve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékét.

Kovács Elemér

Kárpátinfo hetilap évfolyama: Kárpátinfo hetilap 20. évf. 41. számRovat: BelföldTelepülés: Ukrajna›Kárpátalja›Nagyszőlősi járás›NagyszőlősCímkék: KárpátaljaNagyszőlősUkrajnaaradi vértanúkkárpátaljai magyarságmegemlékezésukrajnai hírekForrás: Kárpátinfo hetilap


Forrás:hetilap.karpatinfo.net
Tovább a cikkre »