A magyaroktól nem volt szégyen kikapni

A magyaroktól nem volt szégyen kikapni

A futballtörténelem legnagyszerűbb győzelmét aratta az Aranycsapat 1953. november 25-én.

„Anglia a magyar csapattal játszott mérkőzésen elvesztette sok évtizedes hazai veretlenségét. Az angol válogatottat szilárd angol talajon idegen hódító, az olimpiai bajnokcsapat győzte le, amely most rendkívül értékes sikerrel tér vissza hazájába. Százezer néző látta az ‘istenek’ alkonyát. A magyarok történelmet írtak azzal, hogy földön, levegőben és taktikában egyaránt megverték Angliát” – ezzel az értékeléssel jelent meg a The Times másnapi száma.

A Daily Mirror a világ legjobb csapatának nevezte a magyar válogatottat.

Az angol válogatottat annak 1872 óta íródó történelme során senki sem győzte le 1953. november 25-ig.
Nem is hitték volna, hogy ez bekövetkezik, hiszen közvetlenül előtte a mieink „csak” 2-2-es döntetlent játszottak a svédekkel a Népstadionban. Érdekesség, hogy Sebes Gusztáv, a mieink szövetségi kapitánya félve kötötte le a meccset, aggódott a végeredmény miatt.

November 25-én még az is a rádiót hallgatta, akit hidegen hagyott a foci, mindenki Szepesi György közvetítésére figyelt. A politikai vezetés is a rádiók előtt, mellett ült, a kommunista uralom elvárta a mieink sikerét. Nem kellett csalódniuk a fiúkban. Egy perc után már örülhettek a magyarok Hidegkuti gólja miatt. A vezető találat után Puskás lesgólt lőtt Leo Horn játékvezető szerint, ki tudja, mi lett volna a végeredmény, ha megadja a találatot. Szinte felfoghatatlan, hogy a meccs 57. perce után már nem született gól.

A hazai reakciók

A magyar válogatottat a Keleti-pályaudvaron ujjongó tömeg fogadta, és a tömegben ott volt  Kristóf István, a munkásmozgalom résztvevője, szakszervezeti vezető, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja is. Ő hivatalosan üdvözölte a fiúkat.

A lapok érthetően agyondicsérték a csapatot, szocialista brigádok vették fel a csapat játékosainak a nevét (még Zelk Zoltán is verset írt a csapathoz).

„Sikerült. A magyar nemzeti válogatott beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megfelelt dolgozó népünk szeretettel teli bizalmának: labdarúgóink 6:3 arányú nagyszerű győzelemmel megsemmisítették a kilenc évtizede eredménytelenül ostromolt angol hazai veretlenséget. Labdarúgóink új győzelme újabb dicsőséges állomása annak a sikerekkel teli útnak, amelyen a felszabadulás óta, az egész világ elismerését kivívva, a magyar sport haladt” – írta a Szabad Nép.

„A magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Megvallom el sem tudtam képzelni azt, hogy ilyen jó lehessen a magyar együttes” – mondta Billy Wright, az angol csapat kapitánya a meccs után, míg Sir Stanley Rous, az Angol Labdarúgó Szövetség vezetője azt mondta, a magyarok új elemeket vittek a labdarúgásba, amellyel előrébb vitték a sportág fejlődését.

A találkozó “visszavágóján”, 1954. május 23-án a magyar válogatott 7-1-re verte meg Angliát a Népstadionban, 93 ezer néző előtt.

magyartudat.com


Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »