A magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt

A magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt, és ezért a németek mindig is nagyon szorosan kötődnek hozzájuk – mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedden Berlinben, a magyar nagykövetség által az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára rendezett emlékünnepségen.

A világhírű Konzerthausban tartott ünnepi hangverseny előtt elmondott beszédében az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU tekintélyes politikusa hangsúlyozta: a magyarországi forradalom és szabadságharc volt az egyik első tapasztalata a szabadságról és a szabadságért folytatott küzdelemről, amelynek révén megtanulta, hogy a béke és a szabadság egy feszültséggel terhes tér két pólusa lehet. Viszont ha sikeres a harc a szabadságért, létrejöhet az egység.

Ez mutatja Németország és Európa története – hangsúlyozta a német politikus, kiemelve: nem lehet elég sokszor elmondani, hogy a magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt. A béke és a szabadság egységéért a lengyelek is sokat tettek a nyolcvanas években, a Szolidaritás szakszervezet mozgalmával, ezért a németek mindig is “különösen intenzív érzelmekkel” viszonyulnak a magyarokhoz és a lengyelekhez – mondta Wolfgang Schäuble.

A béke és a szabadság egysége nem magától értetődő, nem természetes, és Ukrajna példája is mutatja, hogy meg kell küzdeni érte. “Ez a magyar forradalom öröksége” – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: a változásra való hajlandóság és a stabilitás, valamint a nyitottság és az identitás is ellentétes pólusok lehetnek, Európa történelme pedig a válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként lehet ezeket a pólusokat egységbe, egyensúlyba hozni. Az európai történelem megmutatta, hogy ez lehetséges.

Felidézte: Francois Mitterrand néhai francia államfő éppen a berlini Konzerthausban mondta egy 1995-ben – a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából – tartott ünnepségen, hogy “a visszatérés a nacionalizmushoz a háborút jelenti”. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy a szabadság, a közösség, az önazonosság, a nyitottság nem létezhet tolerancia nélkül – mondta.

A zsidó-keresztény hagyományon és a felvilágosodás értékein alapuló európai kultúra mindig “nyitott és toleráns” volt, gazdagságát a “végtelen sokszínűsége” jelenti, amelyben a 6-8. század óta az iszlámnak is van helye – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble.

Európa alapértékei közé tartoznak az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, a tolerancia, a politikai pluralizmus, a hatalmi ágat szétválasztása, a vélemény és a sajtó szabadsága, a szolidaritás a gyengékkel; “a magyarok ezekért az értékekért kockáztatták az életüket, és sokan fel is áldozták az életüket értük” – emelte ki a német miniszter.

Hozzáfűzte: “elárulnánk saját magunkat, ha nem lépnénk fel ezekért az értékekért, ha sárba tiporják őket”, mint ahogy az Ukrajnában is történik.

Mint mondta, a sokszínűség és egység, az önazonosság és nyitottság egységét egy mind gyorsabban változó világban kell újra és újra megtalálni. Az élénk, dinamikus kultúrák “nem zárkóznak be” és folyton változnak, ugyanakkor a nyitottság, a szabadság és a jog uralmának értékei állandóak. Ez pedig nem utolsósorban az ’56-os magyar forradalom vívmánya – mondta Wolfgang Schäuble a több száz meghívott vendég, köztük magas rangú német politikusok és diplomaták részvételével tartott ünnepségen, amelyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveiből adott hangversenyt.
   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »