A népszámlálási adatokból kiderül, az Érsekújvári járás minden egyes településén csökkent a magyarok száma a 2011-es adatokhoz képest. Százalékarányban is csökkenés mutatkozik. Már csak a járás 31,89 százaléka vallja magát magyarnak. Csupán két település – Garamkövesd és Párkány – esetében tudunk a magyarok százalékarányos növekedésről beszámolni.
Nem csak a magyarok fogyása tapasztalható, majdnem minden településen csökkent a lakosok száma is. Kevés kivétel van, ezek egyike Érsekújvár, ahol 3145 fővel nőtt a lakosságszám.
Tíz év alatt több mint háromezer fővel nőtt a város lakossága, ami nem elhanyagolható szám annak tükrében, hogy a legtöbb városban pont az ellenkezője tapasztalható. Minek tudható ez be? – kérdezzük Klein Ottokár polgármestertől.
Régebben az volt a trend, hogy az emberek falura költöztek. Most talán a munkalehetőségek és az utazás végett jobb a városban maradni. Több esetben a fiatalok megörökölték szüleik után a lakásokat és beköltöztek. Az építkezés iránt is óriási az igény, amíg a bankok ilyen jutányos módon kínálják a kölcsönöket, kihasználja, aki tudja. A cégek száma nemigen változott, a munkanélküliek száma enyhén növekedett, de véleményem szerint, aki akar, az talál munkát a városban.
Igaz, tíz év alatt 762 fővel csökkent az érsekújvári magyarok száma, de százalékarányban kevés a csökkenés. Míg 2011-ben a lakosok 22 százaléka vallotta magát magyarnak, addig ma ez a szám 21,44 százalék. Mit szól az eredményhez?
Ez elsősorban Érsekújvár erős magyar közösségének köszönhető. Továbbá annak, hogy segítjük nemcsak a város magyar iskoláját, hanem a magyar óvodákat is. Már olyan irányvonal is kezd kirajzolódni, hogy szlovák gyermekek járnak magyar óvodába. A város vezetése odafigyel arra, hogy a városi illetőségű cégeken, intézményeken, információs táblákon mindenütt ott legyen a magyar felirat is.
Párkányban tíz év alatt 1152 fővel csökkent a lakosság száma. A népszámlálási adatok szerint jelenleg 9777-en lakják a várost. Szabó Eugen polgármestertől a fogyás okát tudakoljuk.
Meglátásom szerint, többen laknak a városban, de nincsenek hozzánk bejelentkezve. Ez mellett a papírgyár termelésének lecsökkenése is nagymértékben hozzájárulhatott a fogyáshoz, mert nemcsak magát a gyárat, hanem a kapcsolódó infrasturktúrát is érintette.
Párkány azon ritka kivételek közé tartozik, ahol nőtt a magyarok aránya. Igaz, csak 3 %-al.
Ez is összefügghet a papírgyári és magyarországi munkahelyekkel. A papírgyár megszűnt részlegeiről a szlovák munkavállalók esetleg más régióban kerestek munkát, a Magyarországon munkát vállalók pedig beköltöznek a városba. Egyre jobban urbanizálódunk – mondom ezt annak ellenére, hogy az adatok a lakosság fogyását mutatják.
Pár érdekesség járásunkról a népszámlálás kapcsán:
Párkány mellett még Garamkövesden nőtt a magyarok aránya 67%-ról 69,58% -ra
A járás legmagyarabb települései: Garampáld 88,26%, Ipolyszalka 85,73%, Kisújfalu 85,37%
Nagy a csökkenés Andódon, a magyarok aránya 53%-ról csökkent 42,76%-ra, Bényben 83%-ról 74,25%-ra, Udvardon 62% -ról 52,91 %-ra.
A járás legnagyobb települései: Érsekújvár 37 791, Párkány 9777, Nagysurány 9562, Tardoskedd 5183, Udvard 4999 lakossal.
A végére egy kis visszatekintés
Mondhatnánk, kár ennyit visszamenni az időben, mégis beszédes az 1910-ből származó népszámlálási adat, amikor az Érsekújvári járás háromnegyedében 100 százalék volt a magyarság aránya, 91 százalék alá pedig sehol sem ment.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
