A ma7 médiacsalád főszerkesztőjének részvételével szerveztek panelbeszélgetést a II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón. Molnár Judit mellett, Rostás Szabolcs, az erdélyi Krónika főszerkesztője, Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója, Kulin Zoltán, az ungvári TV21 vezérigazgatója és Molnár Mónika, a Képes Újság főszerkesztő-helyettese kapott meghívást, az eszmecserét Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője moderálta.
A „Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzete és kilátásai a bonyolult európai előtérben” címet viselő panel központi témája a nyomtatott és online sajtó viszonya és jövőképe volt. A beszélgetés során a Felvidéktől Délvidékig minden külhoni magyar közösség képviselője elmondhatta, szűkeb pátriájában milyen médiapiaci kihívásokkal szembesül, miként viszonyul egymáshoz az adott piacon az online és a print sajtó.
Rostás Szabolcs az erdélyi médiahelyzet kapcsán a beszélgetés elején leszögezte, a nyomtatott sajtó helyzete nem annyira szörnyű, mint amennyire azt a nemzetközi trendek láttatják.
Erdélyben igény van a nyomtatott sajtóra, az emberek érzik, nemzeti identitást megtartó ereje van.”
Erdély után Délvidék következett. A Pannon RTV két rádióadót, egy televíziócsatornát és online portált is működtet Vajdaságban, amellyel a helyi magyar közöség 60-70%-át elérik – tudtuk meg Bodzsoni Istvántól. A szakember szerint az online jelentkező trendeket és tapasztalatokat, megfelelő módosítások után, érdemes alkalmazni a rádiós és tévés munkák során is. A Pannon igazgatója úgy véli, rossz irány feladni az offline világot, „globalizációs csapdát” állíthatunk magunknak azzal, ha pusztán az online tartalomgyártásra fókuszálunk.
Mivel a ma7 indulásakor már jelentkeztek azok a trendek, amelyek ma is meghatározzák a média világát, komoly dilemmát jelentett a portfólió összeállítása – avatta be a közönséget a médiacsaládunk megalakulása körüli kulisszatitkokba Molnár Judit, hozzátéve, nem volt könnyű új brand-del jelentkezni a felvidéki médiapiacon. Molnár szerint nem „gyászmunkát kell végezni” a nyomtatott sajtó fölött, hanem megtalálni a megoldást, miként őrizhető meg a print sajtó. Nem szabad elengedni a nyomtatott sajtót, hiszen azzal a leghűségesebb olvasók kezét engedjük el – szögezte le, kiemelve,
történelemhordozó, lenyomatalkotó feladata is van a nyomtatott sajtónak.
Toót-Holló Tamás Molnárra reflektálva elmondta, a Guttenberg-galaxis vége más-más módon jelentkezik majd az egyes médiumokban. A könyvek például minden jel szerint hosszú távon sem vesztik el jelentőségüket, Toót-Holló szerint hasonló módon menekülhetnek meg a hetilapok is. A napilapok ugyan lemaradhatnak a hírversenyben az online médiumoktól, de a heti- és havilapok által nyújtott minőséget az online nem tudja pótolni. Hasonló szellemben nyilatkozott a Muraközből érkezett Molnár Mónika is, azt hangsúlyozva, a megmaradáshoz, fennmaradáshoz az online és nyomtatott sajtó lehetőségeit egyszerre kell kihasználni.
Már február 24-e másnapján arra kérték a kárpátaljai magyar műsorszolgáltatókat, csatlakozzanak az „egységes információs maratonhoz”, így most 12-ből 11 órában egységes adást sugároznak – mondta el Kulin Zoltán. Az ungvári TV21 vezérigazgatója megdöbbentő kilátásokról számolt be:
2024 vízválasztó lesz a kárpátaljai magyarság és médiájuk életében, amikor az ukrán nyelvtörvény értelmében az ukrán-magyar nyelvi kvóta 90-10%-ra nő a korábbi 75-25 után.
Kulin elmondta, férfi munkatársaik jelentős része elhagyta az országot, másik részük el sem hagyja a lakóhelyét, így „hölgy kollégáink álltak be operatőrnek és riporternek”. „Nagyon oda kell figyelnünk, mit mondunk!” – jegyezte meg Kulin az egyre erősebb állami cenzúrával kapcsolatban.
A beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, hogy az online világ előretörése nem hozza el automatikusan a nyomtatott sajtó végét. Bár komoly kihívások elé állítják az újságírókat, az új online platformok és szociális hálók adta lehetőségeket vétek lenne nem kihasználni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
