A magyar rabok nyomában

Életképek Baskírföldről: 2016 (Baskortosztan Autonóm Köztársaság)

A GULAG Emlékbizottság támogatásával a pécsi Német Kör szervezésében szerencsésen hazaérkezett a 12 fős uráli kutatócsoport, melyik a kiindulási ponttól oda-vissza számítva Budapest-Moszkva-Ufa-Oktyabrszkij, tatárföldi Jelabuga érintésével több mint 6 ezer kilométer távolságot tett meg repülőgéppel, autóbusszal és gyalogosan.

A 2016. június 24.–július 2. közötti uráli zarándokút tagja volt a Magyar Televízió stábja képviseletében Noll Katalin szerkesztőriporter, Csomós István Tamás operatőr, dr. Szilágyi Péter Ferenc, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Dr. Bognár Zalán és dr. Dupka György GULÁG-GUPVI kutatók, a pécsi Német Kör képviseletében Matkovits-Kretz Eleonóra elnök, Matkovits Réka Aléna, Dimitrienko Anna, Árvai András, Szenácz Mihályné (az oktyabrszkiji 1701-es munkatáborban robotoló magyar szülők itt született leánygyermeke), Harsányi Zoltánné (Jurij Lapsin alias Arnold György magyarországi unokatestvére, nyugdíjas tanár), valamint Árvai Attila, a szerencsi német önkormányzat elnöke.

Csoportunk bejárta a baskírföldi, illetve Oktyabrszkij várost és a vonzáskörzetébe tartozó településeket (Sztarije Tujmazi, Oktyabrszkij-Narijsevo, Moszkovka, Mullin-1, Mullin-2, Alekszandrovka, Bugulma, Pervomajszkoje stb.), eljutottunk a tatárföldi Urusszu, Jelebuga és más helységekbe. Ezeken a helyszíneken több egykori, második világháborús kényszermunkatábort, hadifogoly-temetőt azonosítottunk, dokumentáltunk. Találkoztunk Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből (Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja) „malenkij robotra” elhurcolt civilek, hadifoglyok, kitelepített német és magyar családok leszármazottaival, a helyi lakosság vendégszerető baskir, tatár, udmurt, csuvas, mari és orosz képviselőivel, akik segítettek a megsemmisített, beépített magyar-német fogolytemetők felkutatásában, emlékhelyek kijelölésében és létesítésében, ezenkívül a túlélők leszármazottaitól különböző tényfeltáró dokumentumokat, visszaemlékezéseket kaptunk.

Munkánkat mások mellett segítette Lapsin Jurij alias Arnold György oktyabrszkiji a képzőművész, költő, nyugalmazott mérnök és helytörténész, a Pécs környékéről idehurcolt Arnold János volt hadifogoly fia, továbbá Farit Számigullin mérnök (Ufa), Dina Dautova idegenvezető (Ufa), Irina Medvegyeva Oktyabrszkij város múzeumának igazgatója, Greb Voldomár a helyi, a Volga-mentéről származó, ide telepített német családokat összefogó egyesület elnöke, Kasapov Ravil, a Nyomkeresők helyi múzeumának igazgatója, Oktyabrszkij város magyarbarát értelmiségének képviselői. A baskír intelligencia képviselőinek segítő közreműködésével Oktyabrszkij Mullin 1 temetőben emlékjelet avattunk Konsztantin atya ortodox pap részvételével, közös kiállítást és értelmiségi fórumot szerveztünk a város központi múzeumában.

Ufában megalakítottuk a Baskir Magyar Baráti Társaságot, elnöke Farit Számigullin (Ufa), felelős titkára Dina Dautova (Ufa). Felkerestünk több olyan települést, kurgánt, ahol ősmagyarok éltek. Az Ik/Ék folyó völgyében Musztafino, és Tukajevo falu melletti kurgán tetején megszemléltük az ősi oltárkövet és a temetkezések helyszíneit is.

Utunkról riportfilm és könyv készül. A kutatóút egyik negatív élménye, hogy Oktyabrszkij város kommunista, ortodox szemléletű vezetői nem kívántak velünk találkozni és megakadályozták a központi emlékmű felállítását. Azonban tervünkről nem mondtunk le, a központi hatóságok (Moszkva, Ufa) közreműködésével igyekszünk a helyi ellenállást letörni, tesszük ezt a népi diplomácia eszközeivel és a helyi baskír értelmiségiek támogatásával.

A folyó év augusztusában Kaukázus környéki régiókban, országokban (Groznij, Mahacskala, Baku, Tbiliszi, Jereván, Kutaiszi stb.) folytatjuk kutatóutunkat.

dr. Dupka György, a kutatócsoport szakmai főtanácsadója

Kárpátinfo hetilap évfolyama: Kárpátinfo hetilap 20. évf. 28. számRovat: KülföldTelepülés: VilágCímkék: Magyarországgulágkülföldmagyar rabok nyomábantörténelemForrás: Kárpátinfo hetilap


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »