A magyar néppárti EP-képviselői segítik a határon túli magyar gazdák törekvéseit

A magyar néppárti EP-képviselői segítik a határon túli magyar gazdák törekvéseit

„Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy múlt héten vendégül láthattuk a határon túli magyar gazdaszervezetek vezetőit Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítünk a határon túli magyar gazdáknak az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetővé tételében és más, uniós vetületű problémáik megoldásában” – jelentették ki Erdős Norbert, Deli Andor és Sógor Csaba néppárti EP-képviselők.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban nyitott a határon túli magyar gazdák felé. Egyrészt lehetővé teszi a kárpát-medencei magyar gazdáknak, hogy a Kamara pártoló tagjai legyenek. Így ezentúl ők is nagymértékben részesedhetnek azokból a szolgáltatásokból, – például időjárási, növényegészségügyi és piaci előrejelzések, segítség a támogatási kérelmek és a pályázatok kitöltésében és benyújtásában, érdekképviselet stb. -, amelyeket az anyaországi gazdák élveznek. Másrészt, végre integrálódhatnak az európai uniós szintű érdekképviseleti szervezetekbe, elsősorban a COPA-COGECA-ba. A Kamara múlt héten brüsszeli szakmai utat szervezett a határon túli magyar gazdaszervezetek részére, melynek keretében a Magyar Állandó Képviselet és a COPA-COGECA meglátogatása mellett Erdős Norbert meghívására találkozhattak az ügyeikben jártas néppárti európai parlamenti képviselőkkel is.

A megbeszélésen Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az elnöke a szerbiai földalapú támogatás rendkívül alacsony voltáról – mindössze 35 euró hektáronként, míg ugyanez Magyarországon 224 euró körül van – ejtett szót, másrészt megköszönte a magyar kormány bőkezű, évente 50 milliárd forintot kitevő támogatását.

Varga Péter, a felvidéki Gazda Polgári Társulás elnöke szomorúan állapította meg, hogy Szlovákia élelmezés-biztonsága a hajdani önellátásról mára 38 százalékra süllyedt, hatékony kamarája és agrár-érdekképviselete nincs, és a szlovák politikában a pályázható uniós pénzek háromnegyedét már előre elosztották a döntéshozókhoz közelállók között. Továbbá a magyarlakta területek gazdáival kifejezetten negatívan bánnak, és megjelent a veszély, hogy nyugati vállalatok és gazdák – különösen a dánok – tömegesen vásárolják fel a felvidéki termőföldet.

Balaskó József, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke a terület fejlesztésének hiányosságairól beszélt. Kiemelte: az uniós fejlesztési pénzek átcsoportosításával és a rendelkezésre álló termálvíz hasznosításával a Muravidéken Szlovénia zöldség-gyümölcs termelésben fennálló önellátottságát a jelenlegi 30 százalékról jelentősen emelni lehetne.

Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke pozitívan ítélte meg régiójának helyzetét. 4,5-5 ezer tagjuk viszonylag könnyen jut hozzá az uniós területalapú és fejlesztési támogatásokhoz, valamint a magyar kormány is jelentős összeggel támogatja őket. Tagjaik komoly földterületeket birtokolnak, majd 40 ezer hektáron gazdálkodnak.

Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke rossz hírekről számolt be. Egyrészt nagy a szegénység és egyedül a magyar kormány 32 milliárd forintos segítségnyújtási programjának köszönhetik, hogy a kárpátaljai magyar vállalkozók és gazdák nem mentek még csődbe. Másrészt, úgy tűnik, hogy 2017-től megnyílnak a termőföld-vásárlási lehetőségek a külföldiek előtt, s valószínű, hogy a kiváló ukrán feketeföld – a Föld legjobb fekete talajainak a fele Ukrajnában fekszik – teljes mértékben külföldi, elsősorban kínai kézre kerül.

Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója kijelentette: a magyar kormány a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Fórumán és a Kamarán keresztül minden rendelkezésre álló segítséget megad a gazdáknak a boldogulásuk megkönnyítése érdekében.

Erdős Norbert európai parlamenti képviselő kiemelte: a határon túli magyaroknak óriási segítség, hogy a fideszes európai parlamenti képviselők megválasztására ’nemzeti lista’ alapján került sor. „Nagy öröm számomra, hogy felvidéki, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyar képviselőtársaimmal közösen dolgozhatunk az anyaországi és a határon túli magyarság érdekében” – tette hozzá a fideszes politikus. Felhívta továbbá a figyelmet arra a valós veszélyre, hogy az uniós fejlesztési és mezőgazdasági forrásból elvonhatnak migrációs és hasonló szociális célokra.

Deli Andor egyetértett abban, hogy nehéz a megélhetése Szerbiában a földművelőknek, hiszen az alacsony állami támogatás miatt nehezen tartják a versenyt az uniós termelőkkel szemben. Továbbá jövőre várhatóan megnyílik a szerbiai termőföldpiac az uniós polgárok előtt, ami új kihívások elé állíthatja majd a gazdákat. Sógor Csaba elmondta, hogy Romániában is óriási gond az üzérkedési célú erőszakos termőföld-vásárlás. Ma már több százezer hektár romániai föld van külföldi – libanoni, holland, olasz – befektetők kezén. A Romániai Magyar Demokrata szövetség politikusa beszámolt a romániai kifizető ügynökség katasztrofális teljesítményéről – a 2007-13-as fejlesztési időszakban a vidékfejlesztési pénzek kb. 65 százalékát tudták csak lehívni a kedvezményezettek -, és a román politikai elitet teljesen átszövő korrupcióról is.

Erdős Norbert meghívására és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében a hivatalos megbeszélésen túl a vendégek látogatást tettek az EP brüsszeli épületében, ahol megtekintették Antall József néhai magyar miniszterelnök szobrát, valamint a plenáris és a parlamenti szakbizottsági üléstermeket is.


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »