A magyar kulturális élet újjászervezése a Csemadok és a Népművelési Intézet által (3.)

A magyar kulturális élet újjászervezése a Csemadok és a Népművelési Intézet által (3.)

„Az 1949-ben megalakított Csemadok apparátusa a szervezeti élet irányításával párhuzamosan fokozatosan építette ki a kulturális élet irányításának a struktúráját is. Az előző írásunkban már foglalkoztunk vele, hogy 1951. december 26 – 1957. január 5-én Ág Tibor és Takács András a Csemadok KB keretében megvalósította az első magyar dalt és táncot kutató néprajzi gyűjtőútját. További ismertetésként, kiegészítésként röviden visszatérünk a gondolathoz és ismertetjük az akkor meglátogatott községeket.

A Zoboraljáról Kolon, Nyitragerencsér, Zsére, Egerszeg, Lédec, aztán a Zsitva és a Nyitra folyók között található Martos voltak a kutatott falvak. A martosiak a falujuk elhelyezkedésének a tényét még a dalukba is belefoglalták. „…Kismartos jaj de szép helyen van, /A Nyitra, a Zsitva között van. /A Nyitra, a Zsitva között lakom én, /Beteg a szeretőm a szegény.” A két világháború közötti időszakban a jelzett községekben már voltak kutatások, Kodály Zoltán, Manga János, A. Arany László, Fél Edit és mások végeztek helyi kutatásokat. A Zoboralji kutatásokból könyv is napvilágot látott, Putz Éva: Kolonyi lagzi /Pozsony, 1943/címmel. A többi kutató 1945 után hozta nyilvánosságra a kutatások könyvben, illetve tanulmányban foglalt eredményét.

A Csemadok III. Országos Közgyűléséhez kapcsolva, 1952. március 24-25-én, a mintegy 400 küldött részére példát statuálva megszerveztük a tánccsoportok, a hagyományőrző folklórcsoportok, az éneklőcsoportok, az énekes szólisták és az énekkar országos bemutatóját Pozsonyban, az Új Színpad színházban. A Csemadok Martosi Helyi Szervezetének Lakodalmasa és a Csemadok Deméndi Helyi Szervezetének Lakodalmasa volt az eredeti anyagként bemutatott igazán sikeres műsorszám.

A Martosi lakodalmast azonos címmel, feldolgozott formában eltáncolta a Komáromi Magyar Gimnázium tánccsoportja is. Ezzel azt is szándékunkban volt bemutatni, hogy az eredeti gyűjtött anyagot hogyan, milyen formában illik, és szabad kompozícióba ágyazva színpadra állítani. A műsor szerkesztése Ág Tibor és Takács András irányításával, az előző országjárásuk alkalmával szerzett ismereteik felhasználásával történt. Lényegében ez volt az első olyan Csemadok által szervezett műsor, amelyben a Csemadok Pozsonyban, Szlovákia fővárosában bemutatta a Szlovákiában élő magyarság gazdag néphagyomány kultúráját. Az előadásra a Csemadok KB Elnöksége meghívta az ország illetékes kulturális vezetőit is, mert szándékukban volt előttük is prezentálni a gazdag hagyománykultúránkat és ezzel bizonyítani, hogy van mire építeni a tervezett állami népi együttest. A bemutatkozásnak jelentős sajtóvisszhangja volt. A Csemadok képes havilapja a Fáklya és az Új Szó terjedelmesen foglalkozott vele.

1952 húsvétjához kapcsolva megvalósul Ág Tibor és Takács András második néprajzi gyűjtőútja, tervünk volt megismerni Bodrogköz és Vízmeges táncos, dalos hagyománykultúráját. A keleti végekre, a hosszú útra nagypéntek este indultunk Pozsonyból a Csemadok Minor típusú kis autójával. Útban, szombaton reggel pihenni megálltunk szülőfalumban a gömöri Sajótibában /kb. fele út/ és amíg a sofőr az egész éjjeli vezetés után pár órát pihent, addig a szüleim meghívták a falu jó énekeseit: Kozsár Istvánt, Nagy Istvánt, Takács Imre nagybátyámat, Szűcs Rózsát, stb, akiktől nagyon gazdag énekanyagot sikerült lejegyezni Tibornak, én pedig Imre nagybátyámtól táncokat jegyeztem le. A gazdag tízórai után aztán folytattuk az utunkat Bodrogköz és Ung vidékére. A rendelkezésünkre álló egy hét alatt Királyhelmec, Bodrogszentes, Bodrog, Kisgéres, Perbenyík, Kiskapos, Nagykapos községeket tudtuk meglátogatni.

Hírdetés

A pozsonyi népművészeti bemutató sikere adta az ötletet a Csemadok vezetőségének, hogy rendezzen szabadtéri bemutatót Pozsonyban. Aztán 1952. július 4-én nagy tömeget mozgósító népművészeti bemutató valósul meg Pozsonyban a Várkerti Szabadtéri Színpadon, amelynek Ág Tiborral kettesben voltunk a szakmai előkészítői és rendezői, sőt a műsorba is bekapcsolódtunk: Tibor dirigensként, én szólótáncosként. A Csemadok Pozsonyi Helyi Szervezetének a zenekara, a pozsonyi Peg. Gimn. énekkara és a komáromi MTNYG tánckara közösen adta a műsort. A műsor előkészítésére már csütörtökön megkezdtük az összpontosítást. A táncosok és a Pozsonyon kívüli további szereplők a Carlton szállóban voltak elszállásolva. Akkor még az a szálloda is olyan árkategóriába tartozott, mint bármely szálloda Pozsonyban. A próbákra gyalog menet/jövet gyakran leálltunk az utcán és rövid énekes, táncos műsort adtunk. Magyar daltól, zenétől volt hangos az út, amerre mentünk, minden megállásnál voltak nézőink is, ez a vasárnapi előadásnak eredményes propagálása is volt. Meglett az eredmény, – az előadás is teltházas volt a Várkertben, voltak vagy nyolc-tízezren, még a rom-várépület ablakában is csüngtek a nézők. Akkora nézőtömeget ugyanott 1956 nyarán volt szerencsém még egyszer látni, a RÁKÓCZI HADNAGYA nagysikerű magyar film szabadtéri bemutatóján.

A Csemadok KB Elnöksége javaslatára 1952. augusztus 27-tel az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal megbízza Fellegi Istvánt a Csemadok volt főtitkárát a magyar hívatásos színház megszervezésével. Fellegi István szívesen vállalja az új feladatot, mert a háború előtt nagy amatőr színjátszó volt. A színészek toborzását az amatőr mozgalomban ismert tehetségek bevonásával és a már létező Faluszínház színészei megszólításával oldotta meg. A székhelyét Komáromban a város jelentős múltú amatőr színházi életére építve oldotta meg. Az új együttes 1953. január 31-én komáromi székhellyel Urbán Ernő Tűzkeresztség c. drámájával nagy sikerrel bemutatkozott. Jókai Mór Színház névvel a közben felépített színházban máig nagy sikerrel teljesíti funkcióját.

A hivatásos színház megalakításával, – amit Magyar Területi Színháznak /MATESZ /neveztek el – a Csemadok vezetősége úgy ítélte meg, hogy a színházi kultúra művelésének műkedvelői és hívatásos vonalon adva van minden feltétele, így szellemi erejét és anyagi lehetőségét további újabb feladatok végrehajtására összpontosíthatja.

(Folytatjuk)

A szerző az MMA Köztestületi tagja.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »