A koronavírus megfékezésére hozott hatósági intézkedések a magyar kultúra napja rendezvénysorozat időpontját is felülírták. Mivel a korábbi hetekben a karanténszabályok még a kisebb létszámú alkalmak megtartását is megakadályozták, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) vezetői úgy döntöttek, hogy a magyar kultúra napi rendezvénysorozatot a szokottnál kicsit későbbi időpontban tartják meg. Ennek nyitányaként január 28-án Beregszászon így került sor a Kölcsey-emléktábla megkoszorúzására.
A postaépületnél összegyűlt ünneplők előtt Zubánics László, a KMMI elnöke arról szólt, hogy a magyar kultúra összekötő kapocsként tartja egybe a magyar nemzet valamennyi tagját. Ez a megtartó erő különösen fontos a külhoni magyarság számára. Fontos, hogy itt, a Kárpátok alján és szerte a Kárpát-medencében legyen biztos jövőképünk. Tudatosítani kell magunkban, hogy a kihívásokkal szemben milyen eszközökkel tudjuk a kultúránkat megőrizni és továbbadni a következő nemzedékek számára. Ebben a munkában a maga helyén minden magyar emberre komoly szerep hárul.
A koszorúzást követően a megemlékezés a KMMI székházában folytatódott Weinrauch Márió ferencesrendi szerzetes fohászával és közös imával. A BorzsaVári népi zenekarnak köszönhetően megismerkedhettünk a Kárpát-medence különböző tájegységének népzenéjével. Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészének előadásában elhangzott Kölcsey Ferenc Himnusza.
A beregszászi értelmiségi fórum vitaindító előadásában Zubánics László egyfajta leltárt készített szellemi-közösségi javainkról. Ebből kiderült, hogy igencsak sokszínű élet zajlik mostanság Kárpátalja magyarok lakta vidékein, és ezt a szellemi pezsgést több mint háromszáz civil és szakmai szervezet biztosítja. Az utóbbi években a tehetséggondozás mellett hatalmas előrelépés történt múltunk feltárása terén, jól szervezett az oktatás és az egyházi élet. Viszont óriási veszélyt jelent közösségünk számára a tömeges elvándorlás, és az, hogy vészesen közeleg a 2023-as esztendő, amikor már csupán elemi iskoláinkban lesz engedélyezett a magyar nyelvű oktatás.
Dupka György, a MÉKK elnöke a kétlakiságot jelölte meg jelentős problémaként, illetve azt, hogy a munkaképes korú lakosság jelentős része a külhonban talál megélhetést. Hosszú távon ez településeink teljes elnéptelenedéséhez vezet. Éppen ezért még több olyan, az anyaország által támogatott programra van szükség, amely helyben, jól fizető munkahelyek ezreit hozza létre.
Molnár D. István főiskolai tanár hozzászólásában azt fejtette ki, hogy az ember természetes vágya elsősorban az, hogy a maga és a családja számára megteremtse a mindennapi betevőt, fedél legyen a feje fölött, és biztonságban érezze magát. Csak ezután jelentkeznek az önkiteljesedésre való igények. Ebbe tartozik a kulturális szolgáltatásokra való igény. Mindezen elvárások fokozott mértékben jellemzik a XXI. század emberét, akinek a komfortigénye teljesen más, mint például a XX. század elején élt paraszti elődöké. Innen a következtetés: helyben kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek, ha szerény módon is, de megfelelnek a kárpátaljai magyar közösség tagjai elvárásának.
A magyar kultúra elsősorban a magyarság egységét jelenti, fogalmazott Szilágyi Mátyás Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja. Értékeink átadása elsősorban a humán értelmiség feladata. A főkonzul szólt azokról a kulturális rendezvényekről, amelyeket a Magyarország beregszászi külképviselete szervezett a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések figyelembevételével.
Ezt követően került sor a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia (AK) oklevelének és az Együtt Nívódíj átadására. Az AK oklevelét kapta: Hulpa Diána nyelvész, irodalmár, az UNE docense, Dolinai Daruda Zsuzsanna történész, az UNE adjunktusa, Molnár D. Erzsébet PhD, a Rákóczi Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője, Rusznák György, az ungvári Múzeum Kávézó vezetője, Literáti Tatyana újságíró, helytörténész, Kovács Anton festőművész, Gál Erika, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatója, Weinrauch Márió OFM, plébániai kormányzó. Az Együtt Nívódíjban a Beregszászban élő Nagy Tamás költő részesült. A KMMI oklevelét kapta dr. Zékány Krisztina nyelvész (UNE), Ferenczy Tihamér költő, Weinrauch Katalin író, Vári Fábián László költő, Beleny Mihajlo, Beleny Puhlik Magdolna illetve Nigriny Edit képzőművészek.
A találkozó végén bemutatták azt a kilenc kötetet, amely a 2020-as év során az Intermix Kiadó gondozásában látott napvilágot. Ezekről a könyvekről Marcsák Gergely, Kovács Eleonóra, Csordás László, Zékány Krisztina és Dupka György tartott ismertetőt. Akik felhívták a figyelmet arra, hogy valamennyi kötet elektronikus formában megtalálható a KMMI honlapján. A rendezvényen megismerkedhettünk az egyetlen kárpátaljai magyar irodalmi folyóirat, az Együtt legutóbbi lapszámaival.
Kovács Elemér
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
