Május 21. a magyar honvédelem napja. Ezen a napon foglalta vissza 1849-ben a magyar honvédsereg Buda várát az osztrák csapatoktól. A magyar lovas haderő több mint egy évezrede híres Európában. A magyar honvédelem napjáról a magyar huszárságról írott rövid cikkünkkel szeretnénk megemlékezni. Hiszen a huszárság – mint könnyűlovas fegyvernem – tőlünk magyaroktól vált híressé szerte a világon.
Jakobey Károly: Buda ostroma
A magyar huszárság
A magyar huszárok 1948-ban, a korszak – Európa-szerte híres – katonai elitegységeit alkották, sokszor több száz kilométert megtéve tértek magyar földre, hogy hazájukért harcolhassanak. A huszárság magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem, a magyar elnevezést vette át Európa. Sokáig a történészeink nagy része szerb eredetű elnevezésnek tartotta a huszár szavunkat (az elmúlt szocialista rendszerben megerősödő, majd azóta is itt ragadt szlavofil történelemszemléleti irányzat rengeteg szavunkat tévesen nyilvánította szláv kifejezésnek). Mára árnyaltabb kép alakult ki a kérdésben, hiszen a legtöbb kutató a „húsz” számnevet tartja az alapnak, hiszen a 15. században húsz jobbágytelek után állítottak ki katonát a királyi seregbe. Több történészünk, már a 14. századra keltezi a huszár szót, melynek gyökerei Nagy Lajos nápolyi hadjáratáig nyúlnak vissza. Miután nagy uralkodónk elfoglalta a Nápolyi Királyságot, sok magyar könnyűlovas maradt Itália földjén zsoldban, itt hívták a gyors lovasokat „corsaronak” (vágtató, futár).
Pákozdi huszárroham / fotó: onkormanyzat.szekesfehervar
Félelmetes magyar fegyvernem – a könnyűlovasság
Annyi biztos, hogy az 1848-49-es szabadságharcban kiemelkedő bátorságukról ismert, sokszor csatákat eldöntő magyar huszárság hatalmas hírnévre tett szert. A magyar könnyűlovasság évezredes múltra tekint vissza, a huszárság katonai előképe a keleti puszták homályába vész. Hiszen ne feledjük, hogy a 15. században Mátyás királyunk írnokai által lejegyzett hussarones elnevezés (a fekete sereg könnyűlovassága), csak a legelsőként fennmaradt írott forrás, azonban magát a könnyűlovas, mozgékony, gyors, cselvető fegyvernemet már ősidőktől fogva a magyar hadviselés legütőképesebb egységeként tartjuk számon.
Lovas hagyományőrzők a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen
Bercsényi huszárok – Franciaországban
Az ősi magyar lovas-hadművészetből származó huszárság harcmodora méltán lett híres Európa szerte a 18-19. századra. A legtöbb európai országban magyar mintára szervezték meg a maguk huszárságát, sokszor magyar legénységből alapították meg a huszárszázadokat. A francia katonaság legrégebben fennálló, ma is létező ezrede a „Bercsényi-huszárok” (Les hussards de Bercheny; hivatalos nevükön 1er Régiment de Hussards Parachutistes, azaz Első Huszár Ejtőernyős Ezred), melyet Bercsényi László 300 fős emigráns kuruccal alapított meg a Rákóczi szabadságharc után. A francia ezred az első világháború végéig viselte Bercsényi címerét, mára ejtőernyős – gépesített lövész hadtestté változtak. Érdekesség, hogy indulójukat máig magyarul éneklik a francia bakák.
A huszárság a magyar nép legszebb, leghősiesebb katonai erényeinek megtestesítője. A ’48/49-es szabadságharcban a huszárok hazaszeretete, kitartása máig ható szép példát mutat.
Bíró Csaba
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
