A magyar gazdaság GDP-je 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévben

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kiigazítatlan GDP-index 4,9 százalékos mértéke meghaladja az erre vonatkozó 4,7 százalékos piaci várakozásokat. Tehát – immár sokadszor egymás után – pozitív meglepetést okozott a magyar gazdaság.

Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene a második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Az előző negyedévhez hasonlóan a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

A nyers adatok szerint az első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a GDP, így az év első hat hónapját tekintve 5,1 százalékkal bővült a gazdaság az előző év azonos időszakához képest, amikor 4,8 százalékos volt a növekedés üteme. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint  első negyedévivel megegyező 5,2 százalékos volt a  GDP növekedése az első félévben.

A magyar gazdaság az év második felében is jól fog teljesíteni, a lendület kitart 2019-ben. Óvatos becslés szerint 4 százalék helyett 4,3-4,4 százalékos lehet a növekedés idén – mondta a pénzügyminiszter a szerdán megjelent legfrissebb GDP-adatokról.

A magyar ipar is megérezte a júniusi lassulást. A kevesebb munkanap miatt csökkent júniusban az ipari termelés, az ipari termelés volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok a termelés 4,1 százalékos növekedését mutatják, miután júniusban idén kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly – erősítette meg kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hírdetés

Az első fél évben az ipari termelés 5,4 százalékkal emelkedett a tavalyi 3,5 százalékos növekedés után. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,8, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,4 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél évit. Júniusban az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,8 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar termelése 2,3 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól, ezen belül a járműgyártás kibocsátása csupán 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest a májusi 17,2 százalék után. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje új rendeléseiben is tükröződik – közölte a KSH. Az új megrendelések 20,0 százalékkal estek vissza, az új exportrendelések 21,0 százalékkal, a belföldiek 10,8 százalékkal. Ennek ellenére a járműipar június végi rendelésállománya még 7,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az exportnak köszönhetően, mert a belföldi rendelésállomány 5,5 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,0 százalékkal csökkent. Az export 2,5, a belföldi eladások 3,4 százalékkal zsugorodtak. A legjelentősebb alágazatok közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 17,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a híradástechnikai berendezés gyártása 7,7, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása pedig 5,8 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből közel 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva a májusi 6,7 és az áprilisi 12,0 százalék után. A belföldi eladások szerény 0,4 százalékos emelkedése tartotta fenn a növekedést, az export 0,4 százalékkal csökkent.

A csapadékos időjárás azonban érdemben javíthatta a mezőgazdaság kilátásait az év eleji borús előrejelzésekhez képest.

Az ipari export volumene 0,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de a feldolgozóipar kivitele szeptember óta először csökkent, 0,8 százalékkal. A járműgyártás kivitele 3,1 százalékkal emelkedett, a számítógép, elektronikai, optikai termék kivitele 2,5 százalékkal csökkent. November óta először csökkent az élelmiszerexport 0,4 százalékkal. A megfigyelt ágazatok rendelésállománya június végén 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export rendelések 3,6, százalékkal nőttek, a belföldiek 6,9 százalékkal csökkentek.

A nemzetközi összehasonlítást tekintve a magyarországi GDP növekedése messze felülmúlta a 4,4 százalékos romániai, az 1,9 százalékos szlovákiai, valamint a 2,7 százalékos csehországi növekedést, egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerint az euróövezeti növekedés csupán 1,1 százalékos volt a második negyedévben, így fennmaradt a négy százalékpontos növekedési előny.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »