A Magor szerint akadályozza a vadásztársaság működését a kormányhivatal

A Magor szerint akadályozza a vadásztársaság működését a kormányhivatal

A kecsup.hu számolt be arról, hogy a Magor Vadásztársaság bírósági és Kúria ítéletre hivatkozva kéri számon a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, ami szerintük akadályozza, hogy használatba vehessék a Jakabszállás, Kunszállás, Fülöpjakab és Bugacpusztaháza településeket érintő vadászterületet, amin évek óta egy másik társaság, a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság vadászik.

Az ügy hátterében a vadászterületért folyó harc áll, ami során a Magor több bírósági keresetet is beadott, mert szerintük szabályellenes módon puccsolták meg a vadászati előhaszonbérleti jogukat azon a kiskunsági vadászterületen, ahol évtizedek óta gazdálkodtak.

A nyomozásból kifolyólag Kerekes László Zoltánt, Bugacpusztaháza polgármesterét a kiskunfélegyházi járási ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis tanúzás és hivatali visszaélés bűntetteivel már meg is vádolta.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal szerint a bíróság nem kötelezte őket arra, hogy a vadászterület vadászatra jogosultjának személyében új eljárást indítson.

A Magor Vadásztársaság küzdelme nem egyedi eset. 2018-ban három bélmegyeri vadász jogerősen pert nyert Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával szemben, mert a 2016-os földtulajdonosi közgyűlésen nem zárhatták volna őket ki az elő haszonbérleti jogból. A kislődi vadászok a Hód Vadásztársasággal szemben mentek bíróságra, aminek pedig a vadászmestere a svédországi rénszarvasvadászatáról elhíresült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

2016 tavaszán állapították meg a szóban forgó kiskunsági vadászterület határát, miután 2015-ben módosították a vadászati törvényt, ami szerint a korábbi 10 év helyett, 20 évre lehet vadászati jogot szerezni.

Hírdetés

A több mint húsz éve vadászó Magor, mint korábbi bérlő, előhaszonbérleti joggal rendelkezett. Velük szemben jelentkezett be a 4200 hektárnyi vadászterületért az akkor frissen (2016. márciusban) alapított Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság, ami előbb egy kecskeméti, jelenleg pedig egy nyárlőrinci címen van bejegyezve. [Az alakulástól 2019 nyaráig Sípos István elnökölt. Két erdészeti cégben is ügyvezető, amik közül az egyik Bugacpusztaháza székhelyű. Továbbá a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke (és kecskeméti irodavezető), amely szervezet a 2013-ban alapított Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának stratégiai együttműködő partnere.]

Az Erdőkerülő vadászegyesület képviselője jelenleg dr. Gácsi Zsolt erdőmérnök. Az Opten ugyanazon a nyárlőrinci címen további két erdészeti céget is mutat, mindkettőt Gácsi Zsolt vezeti. Nevéhez kötődik az 50 millió forintból nemrég átadott petőfiszállási Erdei Kálvária és két kilométeres tanösvény, amit 80 százalékban az EU, 20 százalékban pedig a területen gazdálkodó Kiskunsági Erdő-Gazda Kft. állt, amit a térség kormánypárti képviselője, Lezsák Sándor is támogatott a baon.hu beszámolója szerint.

Arról, hogy ki használhatja a vadászterületet, szabályosan összehívott tulajdonosi közösségi gyűlésen döntenek. 2016 augusztusában kettőt is tartottak. Az elsőt a Magor hívta össze, aki élni kívánt előhaszonbérleti jogával. A maratoni hosszúságú gyűlésen, ahol jelen volt Bugacpusztaháza polgármestere is, ezzel szemben azt kezdeményezte, hogy döntsenek az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról. Magyarán arról, hogy a Magor ne élhessen ezzel a jogosultságával. A vitákkal teli gyűlésen végül a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság köre kerekedett felül. Tulajdonosi képviselőnek megválasztották dr. Bárány Gábort, aki nem mellesleg a vadászterületen résztulajdonnal (1475 hektár) rendelkező KEFAG Zrt. Erdőgazdálkodási és Természetvédelmi Osztály osztályvezetője. A terület nagysága azért meghatározó a döntéskor, mert ebből fakad kinek mennyit ér a szavazta. A KEFAG-nak ez 34%-ot jelentett a vele szemben álló, második legtöbbet érő 20%-al.

A gyűlést követően Bárány feladata volt saját képviselői minőségének nyilvántartásba vétele iránti eljárás kezdeményezése. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz tartozó első fokú vadászati hatóság azonban ezt először elutasította. Az indoklás szerint szabálytalanul hívták össze a gyűlést, mert Bugacpusztaházán a gyűlést összehívó hirdetmény nem került kifüggesztésre. 

Kerekes László Zoltán polgármester az ülést követő napon kiállított egy igazolást, amely valótlanul azt tartalmazta, hogy a Magor által szervezett gyűlés hirdetménye Bugacpusztaháza Önkormányzatánál nem került leadásra, így azt nem tudták az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni. Csakhogy ezt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Kúria nem így látják, és kimondták, hogy a Magor által összehívott gyűlés érvényes volt.

Ebből az ügyből kifolyólag Bugacpusztaháza polgármesterét, Kerekes László Zoltánt a kiskunfélegyházi járási ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis tanúzás és hivatali visszaélés bűntetteivel vádolja, amit a vádirat szerint dr. Fröschl-Nagy Péterrel, a volt bugaci jegyzővel követett el. A polgármesterre 18 hónap börtönbüntetést kér az ügyészség, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztenék.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »