Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter felszólította csütörtökön Kijevben Oroszországot, hogy hagyjon fel az Ukrajna határa körüli helyzet élezésével, és térjen vissza a konfliktus tárgyalásos rendezésének útjára.
A litván diplomácia vezetője a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet ukrán, lett és észt hivatali partnerével együtt tartottak az ukrán fővárosban – írja az MTI.
A három balti ország külügyminisztere közös látogatásra érkezett csütörtökön Kijevbe.
„Éppen Oroszországnak kell abbahagynia agresszív cselekedeteit, a helyzet eszkalálását, és vissza kell térnie az egyetlen hatékony útra, a politikai tárgyalások útjára a minszki és a normandiai formátumban” – mondta Landsbergis, hangsúlyozva, hogy „a vörös vonalak” átlépése után a politikai rendezés lehetősége már kevésbé lesz lehetséges, a következmények pedig „elkerülhetetlenek lesznek”. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hozzáfűzte, hogy Kijev számára a „vörös vonal” Ukrajna államhatára. „Ha átlépik az államhatárt, annak következményekkel kell járnia” – szögezte le. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések segítenek megakadályozni a helyzet további súlyosbodását.
A kijevi diplomácia vezetője arra kérte a balti országokat, hogy segítsenek meggyőzni a többi európai uniós és NATO-tagállamot: nyújtsanak kézzelfogható támogatást Ukrajnának az egyre növekvő orosz agresszióval szemben.
„A támogató szavak nem elegendőek. Nincs kétségem afelől, hogy Észtország, Litvánia és Lettország mindig kész támogatni Ukrajnát nemcsak szavakkal, hanem konkrét tettekkel is. Azzal a kéréssel is fordultam viszont kollégáimhoz, hogy beszéljenek más EU- és NATO-tagokkal Ukrajna gyakorlati támogatásának szükségességéről” – fejtette ki Kuleba.
Hozzátette: a balti partnerek megerősítették készségüket, hogy az ENSZ-ben, az EBESZ-ben és más szervezetekben készek közösen fellépni, így erősítve az orosz agresszióval szembeni erőfeszítéseket.
„A világ Ukrajna és a nemzetközi jog oldalán áll.
Ez az egyik elem, ami visszatartja Oroszországot a vakmerő cselekedetektől” – hangoztatta az ukrán külügyminiszter.
A Donyec-medencei válságövezetben az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.
Közben Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.
Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy múlt vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten.
Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
