A lépő ember – Dávid Ferenc első egész alakos szobrát állítják fel Kolozsváron

A lépő ember – Dávid Ferenc első egész alakos szobrát állítják fel Kolozsváron

Újabb magyar szoborral gazdagodik Kolozsvár belvárosa, az unitárius templom és kollégium közötti kis téren augusztus 17-én felállítandó Dávid Ferenc-szobor egyik különlegessége, hogy ez a vallásalapító püspök első egész alakos szobra.
Megtörténhet, hogy „a Dávid Ferenc-szobor”-ként fog bevonulni a történelembe az az egész alakos műalkotás, melyet augusztus 17-én ünnepélyes keretek között avatnak fel Kolozsvár belvárosában. Az unitárius templom és János Zsigmond Unitárius Kollégium, a püspöki hivatal között létrehozott kis téren álló bronzszobor különlegessége, hogy az első egész alakos Dávid Ferenc-szobor, ami valaha készült.

És mivel az unitáriusok vallásalapító püspökéről (1520 körül-1579) nem maradt fenn hiteles képi ábrázolás, nem kizárt, hogy sokaknak ez a kép ragad meg róla a retinájában.

A szoborállítással a Magyar Unitárius Egyház 150 éves álma válik valóra – mondta el a Krónikának Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész. Az egyház elöljáróiban már a 19. században megfogalmazódott a gondolat, hogy szobrot állítsanak Dávid Ferencnek a szülővárosában, és egyben az unitarianizmus szülővárosában, Kolozsváron. A 20. század tragédiái miatt erre nem volt lehetőség, így az adósságot most, 30 évvel a rendszerváltás után sikerül törleszteni.

Hírdetés

Rácz Norbert kifejtette, a különböző unitárius egyházközségekben vannak ugyan kisebb méretű szobrok, melyek a vallásalapító püspököt ábrázolják, de a kolozsvári Dávid Ferenc-szobor kiemelkedő jelentőségű.

A kiemelkedő alkotás ennek megfelelő helyszínt is érdemel, és mivel Kolozsvár belvárosában nem egyszerű magyar vonatkozású szobrot állítani, az unitárius egyház saját terültén hozott létre egy kis teret a műalkotás számára.

Dávid Ferenc szobra lényegében kiteljesíti az itteni kis unitárius világot, egyik oldalán a templommal, másikon az iskolával, szemközt az egykori püspöki házzal, a tavaly felavatott Vallásszabadság Házával.

Rácz Norbert azt mondta, nem akarták az udvaron elrejteni, kerítések közé zárni a nagy püspököt, inkább kis teret alakítottak ki számára. Mégpedig úgy, hogy az utcafrontról pár méterrel beljebb költöztették a Kolozsvár neves építésze, Pákey Lajos által tervezett kaput, és az előtt kap helyett Gergely Zoltán szobrászművész alkotása.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »