A lengyeleket is szégyenpadra ültetné az Európai Parlament

A hírügynökség meg nem nevezett forrásai szerint az Európai Néppárt (EPP), valamint az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) hétfőn előzetesen megegyeztek a szerdán előterjesztésre kerülő dokumentum tartalmi elemeiről.

A lengyel alkotmánybíróság összetétele, valamint a működésére vonatkozó új előírások körüli lengyelországi politikai és jogi vita a testület “alkotmányvédő képességére vonatkozó kétségeket támasztottak, és megkérdőjelezték a jogállamiság tiszteletben tartását is” – áll a tervezett dokumentum bevezetőjében.

A tervezet többek között a lengyel alkotmánybíróság márciusi döntésének “haladéktalan” hatályba léptetését sürgeti. Ez a rész arra utal, hogy a lengyel alkotmánybíróság március elején alkotmányellenesnek nyilvánította a róla szóló, a lengyel parlamentben tavaly decemberben megszavazott törvénymódosítást. A döntő tárgyalást azonban az elvileg 15 tagú testület csak 12 bíró részvételével folytatta le, ami éppen a vizsgált jogszabályt sérti. A lengyel kormány a bíróság hiányos összetétele miatt törvényellenesnek tartja a márciusi döntést, ezért nem hirdette ezt meg a jogi közlönyben, lehetetlenné téve így az ítélet hatályba lépését.

A Európai Bizottság (EB) első alelnöke, Frans Timmermans, valamint Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára múlt hét elejénVarsóban a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről tárgyalt. Ezt követően kijelentették: a helyzet megoldását célzó belpolitikai párbeszéd alapja az, hogy a vitatott alkotmánybírósági döntés hatályba lépjen.

Az EP-ben előterjesztendő határozati javaslat osztja Timmmermansnak “a két párhuzamos jogi rendszer létezésével” kapcsolatos aggodalmát, és az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság március 11-én közzétett, szintén a lengyel alkotmánybíróság helyzetére vonatkozó véleményének “teljeskörű megvalósítására” hívja fel a lengyel kormányt.

A Velencei Bizottság megállapította többek között, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvénynek az utóbbi hónapokban elfogadott módosításai csökkentik a bíróság munkájának hatékonyságát és aláássák a lengyelországi demokráciát, jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését. A bizottsági jelentés az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormányt, valamint a Jog és Igazságosságnak (PiS) tavaly november óta kormányzó kabinetjét egyaránt felelőssé teszi a fennálló helyzetért.

Az EP-ben előterjesztendő határozat szerzői ebben a vonatkozásban két, az előző kormány idején “részben alkotmányellenesen” megválasztott alkotmánybíró esetét említik.

A határozati javaslat “strukturált párbeszéd elindítását” is támogatja az EB által januárban Lengyelországgal szemben kezdeményezett jogállamisági mechanizmus keretében. A képviselők arra hívnák fel az EB-t, hogy a mechanizmus második szakaszát indítsa el, “amennyiben a lengyel kormány nem tartja magát a bizottsági javaslatokhoz”.

A határozat várhatóan szerdán, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül majd megvitatásra.


Forrás:szebbjovo.hu
Tovább a cikkre »