A lengyel klérus vértanúságának emléknapja – 75 éve szabadult fel a dachaui koncentrációs tábor

A lengyel klérus vértanúságának emléknapja – 75 éve szabadult fel a dachaui koncentrációs tábor

Április 29-én emlékezik meg Lengyelország a lengyel klérus dachaui áldozatairól. „A mai nap, a dachaui náci haláltábor felszabadulásának 75. évfordulója legyen az emlékezet, a békéért és a kiengesztelődésért mondott ima napja” – írta az ez alkalomból megfogalmazott üzenetében Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke.

Emlékezzünk meg imáinkban mindazokról, akik megtapasztalták a szenvedést. Fejezzük ki tiszteletünket és szolidaritásunkat a vértanúk iránt, és kérjük Istentől mindenki számára a békét és a kiengesztelődést – szerepel a lengyel püspöki konferencia honlapján közzétett üzenetben.

E haláltábor mintegy 250 ezer foglyát a németek által elfoglalt európai országokból hurcolták Dachauba, közülük 148 ezer embert meggyilkoltak – írja Gądecki érsek, majd hozzáteszi: „Ez a hely rettenettel tölt el minket, és megindítja szívünket, amikor felidézzük a különböző nemzetekhez és társadalmi csoportokhoz tartozó egyes személyek arcát, akik a tábor sötétségében haltak meg”.

Gądecki érsek kiemeli, hogy a bebörtönzött értelmiségiek között jelentős csoportot alkottak a klérus tagjai: 2794 diakónus, egyházmegyés pap és szerzetes, valamint különböző keresztény felekezetek püspökei. A katolikus papok 1780-an voltak. A legnagyobb szenvedést az okozta számukra, hogy meg akarták fosztani életüket Istentől. Nem mutathattak be szentmisét, nem imádkozhatták a breviáriumot, nem tarthattak maguknál semmilyen vallási tárgyat. A haldokló foglyoknak lelki segítségnyújtást is megtiltották számukra.

A lengyel kollektív tudatból hiányzik annak ismerete, hogy a második világháború idején arányaiban a lengyel katolikus papság szenvedte el a legnagyobb veszteséget – hívja fel a figyelmet a főpásztor. Hogy miért történt mindez? – e kérdésre Szent II. János Pál szavait idézi Gądecki érsek: „mert visszautasították a Teremtőt, aki a jóra és a rosszra vonatkozó döntés forrása. Visszautasították az emberi természet valóságát, és azt a körülményekhez szabadon igazított gondolat termékével helyettesítették”.

Dachau arra figyelmeztet, mire képes az ember, ha a Teremtővel ellentétes lelkületben növekszik és a világ ellenőrzésére vágyik. Az erőszak elpusztítja az emberi méltóságot, az életet, a szabadságot; az erőszak hazugság – fogalmaz Gądecki érsek. Üzenete végén felidézi egy Dachauban raboskodó lelkipásztornak a szabadulása után írt szavait: „az emberiségnek végre fel kellene ismernie tévedéseit és rá kellene lépnie a béke útjára, megtanulva a két legfontosabb parancsolatot: Szeresd Istent és szeresd felebarátodat. E két parancsolat gyakorlása nélkül az egész emberiség el fog veszni, hiábavaló lesz a béke műve.”

Hírdetés

A koronavírus-járvány miatt elhalasztották a lengyel papság idei dachaui zarándoklatát, ezért a lengyel püspöki konferencia elnöke arra buzdít, hogy egyénileg tegyünk spirituális zarándoklatot erre a helyre, és emlékezzünk a vértanúkra: „Ma ismét szeretnénk leróni tiszteletünket minden Dachauban elhunyt fogoly és mindazok előtt, akik továbbra is a gyűlölet áldozatai a világban.”

Paweł Rytel-Andrianik, a lengyel püspöki konferencia szóvivője a Vatican News számára adott interjúban megemlékezett arról a 861 lengyel papról, akiket a német koncentrációs táborban gyilkoltak meg. „Ma a hitről való egészen a halálig menő tanúságtételre és minden vértanúra emlékezünk, a totalitárius rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus áldozataira. Ez az emlékezet, a tanúságtétel és a gondviselés napja, mert a dachaui foglyok fogadalmat tettek: ha életben maradtak volna, elzarándokoltak volna a kaliszi Szent József-kegyhelyre” – idézte fel a szóvivő. Hozzátette: ahhoz, hogy elpusztítsák a lengyel nemzetet, papokat és értelmiségieket börtönöztek be Dachauban és lengyelországi koncentrációs táborokban. Összesen háromezer papot, püspököt és szerzetesnőt tartottak fogva Dachauban.

A II. világháború előtt Lengyelországban körülbelül tízezer egyházmegyés pap szolgált. Közülük közel kétezer papot, a nyolcezer szerzetesből 370-et, tizenhétezer szerzetesnővér közül 280-at gyilkoltak meg. További koncentrációs táborokban négyezer pap és szerzetes, ezeregyszáz szerzetesnővér szenvedett. Az el nem hurcolt lelkipásztorok és szerzetesek is sokat szenvedtek mind a náci, mind a kommunista rezsim alatt. Az utolsó túlélő 2013-ban hunyt el – emlékeztetett Paweł Rytel-Andrianik atya.

„Fennmarad a hűségről tett tanúságuk. Ezek a papok, püspökök és szerzetesnők a végsőkig hűségesek maradtak, tanúságot téve a szeretetről és a megbocsátásról” – mondta Szent II. János Pál 1995-ben, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 50. évfordulóján.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »