A lengyel jogállamiságról vitatkoztak Strasbourgban

A lengyel jogállamiság helyzetéről vitatkoztak a képviselők kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén: egyesek komoly bírálatokat fogalmaztak meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke felszólalásában kijelentette, még nem megoldott az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabályváltozások feletti vita Varsó és Brüsszel között, különösen a taláros testület összetételét és ítéleteinek tiszteletben tartását illetően.

A szlovák soros uniós elnökség képviseletében Ivan Korcok Európa-ügyi miniszter szólalt fel, aki az alapvető jogok fontosságáról beszélt az ülésen. “Mind a bírói függetlenség, mind pedig a média szabadsága és sokszínűsége nélkülözhetetlen eleme a jogállamiság biztosításának egy demokratikus társadalomban” – szögezte le.

“A vita nem Lengyelország ellen irányul, hanem a jelenlegi hatóságok jogsértéseiről szól, amelyek veszélyeztetik a demokráciát, a jogállamiságot és szembemennek az ország társadalmával” – fogalmazott Janusz Lewandowski, a legnagyobb lengyel ellenzéki pártnak számító Polgári Platform (PO) európai parlamenti képviselője.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője a lengyel népről szólva hangsúlyozta, “értük harcolunk, velük harcolunk, nem ellenük”. “A demokráciáért harcolunk” – tette hozzá.

A Fidesz-KDNP két európai parlamenti képviselője levélben tiltakozott az Európai Bizottság alelnökénél a Lengyelország ellen indított “jogtalan eljárás” ellen. Gyürk András, a képviselőcsoport delegációvezetője és Szájer József, a néppárti frakció frakcióvezető-helyettese közös levelükben a tagállami szuverenitás tiszteletben tartására emlékeztették Timmermanst. A fideszes képviselők továbbá az “eljárás jogi megalapozatlanságára, valamint az unió előtt álló, nagyságrendekkel fontosabb, az EU fennmaradását veszélyeztető kihívásokra hívták fel a figyelmet”.

Gál Kinga fideszes képviselő az Európai Parlamentben rendezett vita kapcsán elmondta: “a jogállamisági mechanizmus nem szerepel az uniós alapszerződésekben, így jogilag értelmezhetetlen az eljárás vagy az annak végén Lengyelországnak kirovandó büntetés”.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője kifejtette, hogy a jogállamiság szabályai a lengyel kormányra is vonatkoznak. “A mostani lengyel fejlemények, az alkotmánybíróság függetlensége elleni támadások, a médiatörvény változásai, a rendőrségi, az ügyészségi, a terrorizmus elleni törvény és a büntető eljárás módosításai, a nők választási jogának megkérdőjelezése aláássák a jogállamiságot és az emberi jogokat az országban” – közölte.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő pedig azon véleményének adott hangot, hogy a lengyel belpolitikába való beavatkozás által “jó úton vagyunk az EU lerombolása felé”.

A plenáris ülés szerdán fog szavazni a lengyelországi helyzetről szóló határozattervezetekről, három ilyen nyújtottak be különböző frakciók. Ezek közül minden bizonnyal azt fogják elfogadni, amelyet az Európai Néppárt, a szociáldemokrata képviselőcsoport, a liberális frakció, valamint a zöldek és a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal nyújtott be közösen.

Az utóbbi időben számos bírálat érte a tavalyi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság (PiS) pártot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Az Európai Bizottság júliusban megindította Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát, amelynek keretében konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »