A legújabb Facebook-botrány háttere: Tömegmanipuláció mesterfokon

A legújabb Facebook-botrány háttere: Tömegmanipuláció mesterfokon

A Cambridge Analytica visszaélése miatt kirobban Facebook-botrány mutat rá arra a hatalmas technológiai ugrásra, ami a befolyás érvényesítésére is alkalmazható – írja a Postoj szlovák konzervatív napilap internetes kiadása.

A Cambridge Analytica 50 millió Facebook-felhasználó adatait szerezte meg, amit aztán arra használt fel, hogy célzott hirdetésekkel manipulálja az eléjük kerülő híreket és bejegyzéseket. Minden adott tehát egy valós történeten alapuló újabb hollywoodi thriller megszületéséhez.

A világ egyik vezető informatikai ágazata – adatbányászat

Az adatgyűjtés, vagy adatbányászat a világ egyik legjövedelmezőbb ágazata. Több millió felhasználó adatai a marketing cégek számára elképesztő erőforrást jelentenek: tudják ki milyen beállítottságú, nagy pontossággal saccolják meg a politikai irányultságot, a hobbitevékenységet, a vásárlási szokásokat – ezek a fogyasztókért zajló versenyben aranyat érnek.

Alapesetben ezeknek az információknak a felhasználása ártalmatlan marketinghúzásokban nyilvánul meg. Tegyük fel, háztartási robotgépet akarunk vásárolni, ezért rákeresünk a neten, pár perccel később pedig Facebook-os hírfolyamunkban már ott láthatjuk egy adott cég, webshop vagy üzlet hirdetését erre a termékre.

Skatulyázás

Az elemzők a közösségi oldalak és böngészési előzmények segítségével gyűjtött adatokból szegmensekbe sorolnak minket. Az sem rendkívüli, ha politikai pártok megrendelésére készülnek elemzések a felhasználók csoportosítására: nem, kor, kereset, végzettség, családi állapot alapján. Tudják, milyen filmekre rendeltünk online jegyet, sőt, ha bekapcsoljuk okostelefonunkon a helymeghatározát, azt is tudják rólunk, melyik a kedvenc kávézónk, milyen gyakran járunk moziba, melyik áruházakat látogatjuk, mely rendezvényeket látogattuk meg.

A mostani botrány Amerikában robbant ki, ahol a fentihez hasonló adatbányászati előnyöket Barack Obamától Hillary Clintonon keresztül mindenki igénybe vette. A Cabridge Analytica a legutóbbi elnökválasztás során azonban új fegyvert vetett be: a szegmentáláson túl pszichografikai elemeket is vizsgált.

A pszichografika az emberek viselkedését vizsgálja, hogy adott történésekre hogyan reagálnak, milyen válaszokat adnak. Könnyű belátni, hogy két, ugyanolyan végzettségű ember, aki ugyanabba a korosztályba, kereseti osztályba tartozik, vélekedhet teljesen eltérő módon. Egy adott körülményre adott reakcióik pedig függnek a jellemüktől: kezdeményező, introvertált, indulatos, stb.

Forradalmi újítás

A közösségi médiák kora előtt két lehetőség volt az emberek viselkedésének feltérképezésére: vagy megfigyelték őket, vagy kérdőívet töltettek ki velük. Ez elég korlátozott eredményekkel szolgál, ráadásul egy kritikus tömeg átlépése után egyre nőtt a hibahatár.

A Cambridge Analytica a Facebooknak köszönhetően talált egy harmadik megoldást. A Cambridge Egyetem egyik munkatársa, Alexander Kogan 2016-ban eladta a Cambridge Analyticának a Facebook 270 ezer felhasználója által kitöltött online teszteket. Bár a lépés alapvetően sértette a Facebook adatvédelmi szabályzatát, ennek ellenére csak most márciusban tiltották le Kogan profilját.

Kogan azonban 270 ezer felhasználó adatain túl azok ismerősei adataihoz is hozzáférést adott. Nem közvetlenül. Ők ugyanis nem töltötték ki a teszteket. De Kogan másik cambrdigei kollégája, Michal Kosinski kidolgozott egy eljárást a „felhasználók személyi profiljának visszafejtésére” a Facebook-aktivitások alapján. Például a lájkok alapján. Kosinski szerint

. Így a 270 ezres tömeg ismerősei által leadott lájkokból hirtelen 50 milliósra duzzadt a feltérképezett felhasználók száma.

Kogan továbbfejlesztette Kosinski ötletét, majd eladta a Cambridge Analyticának. A cég pedig ezt a hatalmas, 50 milliós tömegről gyűjtött adathalmazt célzott reklámok közvetítésére használta.

Manipuláció

Képzeljük, hogy sikerül rálátást kapnunk emberek millióinak jellemére. Tudjuk, hogy egy magába forduló jellem másképp reagál a reklámokra, mint egy extrovertált személyiség. De a Facebookon nem szükségszerű, hogy ugyanazokkal a reklámokkal találkozzanak (mint például a tévé esetében).

A Cambridge Analytica pontosan ezt használta ki: olyan személyre szabott reklámokkal szólította meg a felhasználókat, amelyek a személyiségük ismeretében az elvárt reakciót váltotta ki belőlük. Legyen egy politikai jelölt megválasztása, vagy a kiválasztott jelölt pénzügyi támogatásáról hozott döntés.

A Cambridge Analytica tucatnyi egyéni reklámstratégiát dolgozott ki a migrációról, a fegyvertartásról, gazdaságról alkotott vélemény befolyásolására. Nincs arra bizonyíték, hogy akár Hillary Clinton kampánystratégái rendelkeztek volna ilyen képességekkel.

A botrány kipattant, majd elmúlik. A szellem azonban végérvényesen kiszabadult a palackból. A Cambridge Analytica módszerét valószínűleg a továbbiakban is fel fogják majd használni azok a csoportok, akiknek ez érdekükben áll. Mint említettük, az adatbányászat egy hatalmas iparág, és pontosan azt a célt szolgálta, amire a Cambridge Analytica felhasználta.

Körkép.sk, Postoj.sk

Nyitókép: huffingtonpost.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »