A legtöbb árut osztrák és luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni: 2,6-szor annyit, mint a magyarból

A KSH által készített felmérés alapján elmondható, hogy 2019-ben Magyarországon az ellátottak száma csökkent, az ellátások reálértéke pedig nem változott. Azt is megállapíthatjuk, hogy a nők átlagosan 61, a férfiak pedig 64 évesen mennek öregségi nyugdíjba.

2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat (öregségi, özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás), vagy valamilyen egyéb ellátást (életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, egyéb járadékok, járandóságok), ez 1%-kal kevesebb, az előző évben. Ezzel folytatódott az ellátottak számának és népességen belüli arányának lassú csökkenése. A 2,6 millió ellátottból

 • több mint 2 millió 32 ezren öregségi nyugdíjban,

• 42 ezren életkoron alapuló ellátásban,

• 125 ezren hozzátartozói nyugellátásban,

• 315 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban,

• 58 ezren egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként.

Öregségi nyugdíjat egyébként csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet megállapítani, ez alól azonban kivételt jelentenek a nők, akik 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíjat kaphatnak („nők 40”), az ebben részesülők száma pedig 6%-kal emelkedve elérte a 159 ezer főt.

Nemek, árak, területek közötti különbség

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 62%-át nők tették ki, akiknek a férfiakéhoz képest magasabb aránya a legtöbb ellátástípusnál is megfigyelhető, különösen a főellátásként kapott özvegyi nyugdíjak esetében (94%). Az életkoron alapuló ellátásokra, a baleseti és a rokkantsági járadékra, illetve a bányászok egészségkárosodási járadékára a pedig a férfiak váltak nagyobb arányban jogosulttá.

Érdemes azt is megnézni, hol tartunk az Európai Unióhoz (EU) képest.

Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás 2016-ban az alsó harmadba tartozott.

Hírdetés

A legrosszabb helyzetben a bolgárok voltak, az ő átlagos ellátásuk 43%-kal maradt el a magyartól. Túlzott örömre azonban nincs okunk ennek hallatán, hiszen a legtöbb árut és szolgáltatást az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni, egészen pontosan 2,6-szor annyit, mint a magyar összegből.

Azt, hogyaz elmúlt időszak gazdasági visszaesése hogyan érinti majd a nyugdíjakat, egyelőre nehéz megmondani, A nyugdíj számítását meghatározó átlagbér ugyan nem csökkent, sokan váltak azonban munkanélkülivé, vagy kerültek kényszerszabadságra, ami mindenképp csökkenti majd sokak szolgálati idejét.

A 2,6 millió ellátott 2019 januárjában – nyugdíjemelés után – átlagosan 122 614 forintot kapott teljes ellátásként (fő- és kiegészítő ellátás együttes összege). Ezen belül az

• az öregségi nyugdíjasok 134 947,

• az életkoron alapuló ellátásban részesülők 201 831,

• a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők 75 049,

• a hozzátartozói nyugellátottak 58 037 forintot kaptak.

A férfiaknak átlagosan 18 ezer forinttal magasabb összegű ellátást folyósítottak, mint a nőknek. Az ellátások összegének nemek közti eltérése azonban az özvegyi nyugdíjaknál a legszembetűnőbb: a nők 76 ezer forintos özvegyi nyugdíja duplája volt a férfiakénak.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege jelentős területi különbségeket mutatott. A budapesti adat kiemelkedő: 161 ezer forint, az országos átlagot 26 ezer forinttal, a Bács-Kiskun megyei legalacsonyabb értéket 41 ezer forinttal haladta meg.

Az országos átlagnál magasabb összegű ellátást Budapesten kívül csak Pest megyében, valamint Közép-Dunántúlon (Komárom-Esztergom és Fejér megyében) folyósítottak. Az Alföld három megyéjében, Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár megyében nem érte el a 121 ezer forintot sem a havi átlagos összeg.

Nőként öregségi nyugdíj vagy Nők 40? 

Bevezetése óta évről évre többen igényelték a Nők 40 ellátást, 2018-ban például az öregségi nyugdíjba vonuló nők 60%-a, 29 ezer nő élt a korhatár előtti öregségi nyugdíjazás lehetőségével. A programot 2011-ben vezették be Magyarországon, a kedvezmény lényege pedig elvileg az volt, hogy az állam elismerje a nők fokozott, kettős tehervállalását a munkahelyen és a családban. Ennek alapján tehát minden olyan nő, akinek a jogviszonya elérte a 40 évet, az általános korhatár elérése előtt is nyugdíjba mehet úgy, hogy azzal nem csökkenti az általános korhatárhoz tartozó nyugdíjat, ami viszont csak a nyugdíjat kiszámító egyenlet egyik tényezője.

Bár a kedvezményes nyugdíjazás segítségnek hangzik, valójában hátrányokkal is jár. A Nők 40 alapján járó nyugdíjat is a szolgálati idő alapján állapítják meg (ebbe beleszámít a gyes-en töltött idő és a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje is). Ebből gyakorlatilag ugyanúgy számolják ki a nyugdíjat, mint a férfiakét is, így aki a Nők 40-et igénybe veszi, annak a nyugdíját is kisebb szolgálati idővel számíthatják, mint annak, aki kivárja a korhatárt.

A keresetek ún. valorizációja miatt különösen rosszul jártak azok, akik 2016 és 2018 között, vagy azután érték volna el a nyugdíjkorhatárt, de már ezelőtt nyugdíjba mentek. A keresetek valorizációja alapján a jövőben nyugdíjba vonulók ellátását a nyugdíjazás előtti átlagbér alapján számítják. Mivel az említett időszakban rendkívül dinamikusan nőttek a keresetek, ez egy nyugdíjszakértő szerint 

több tízezer forinttal kevesebb havi nyugdíjat eredményezett azoknak, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba. A különbség a szolgálati idővel is számolva extrém esetben akár a 70 ezer forintot is meghaladhatja.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »