A legnagyobb gyengeség: hazárdjáték a leszakadt százezrekkel

A legnagyobb gyengeség: hazárdjáték a leszakadt százezrekkel

Rétvári Bence államtitkár szerint az elmúlt hat esztendőben megfeleződött a hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban. A politikus vasárnapi kijelentésével igyekezett megágyazni Orbán Viktor másnapi győzedelmes parlamenti felszólalásának. Azonban, csakúgy mint a kvótareferendum kapcsán, a gyermekszegénységgel kapcsolatos álláspontról is kiderült: kockázatos ez kiinduló pont.
 

Az őszi ülésszak Orbán Viktor hétfői parlamenti felszólalásával kezdődött. Természetesen a Fidesz hangsúlyos üzenete továbbra is a migrációs válság, ugyanakkor a kormányfő egy győzedelmi jelentéssel kezdett, amelyben többek között kiemelte: soha nem látott módon támogatják a családokat, növekednek a bérek, megőrizték a nyugdíjak értékét is. Rezsicsökkentést vitt véghez a kormány, melyet azóta is véd, a családokat pedig kimentették az adósságcsapdából.

Elméletben

Ennek a néhány soros értékelésnek ágyazott meg még vasárnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azzal, hogy az MTI-nek kifejtette: míg a 2010/2011-es tanévben 476 ezer óvodás, általános és középiskolás fiatal volt (a teljes létszám 28,5 százaléka) hátrányos helyzetű, addig a 2015/2016. tanévben csak 212 ezer (az összlétszám 14 százaléka). Megállapítása szerint ez a siker elsősorban a családok anyagi helyzetében bekövetkezett javulásnak köszönhető: a szülők közül többen kapnak munkát, a bérek sok helyen emelkedtek és a gyermeket nevelők jóval kevesebb adót fizetnek.

Csakhogy Rétvári államtitkár nem fejtette ki teljesen az igazságot. S ezzel az önbecsapással(?) óriási nemzetstratégiai kockázatot is vállal, hiszen ha ezen hamis alapokon nyugvó eredmények tükrében nem lép fel hatékonyan a kormány, elkerülhetetlen a szociális Trianon.

A kvótareferendummal kapcsolatos Orbán Viktor-féle hazárdjátékról ITT olvashat bővebben. Vajon ki lesz a felelős mindezért?

A magyar nyomor

Maradva az égető gyermekszegénységnél: bár a Fidesz letagadja, de mi bemutattuk a magyar nyomor jellemzőit. Korábbi anyagunkban ismertettük az OECD jelentését, amely szerint 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyerekek száma. Míg az MTA és a Máltai Szeretetszolgálat tanulmánya arról tájékoztat, hogy 30-50 ezer gyerek éhezik nap, mint nap Magyarországon. Azoknak a kiskorúaknak a száma, akik időszakosan, hétvégenként, iskolai tanítási szünetekben éheznek, eléri a 200 ezret. A Magyarországon élő gyermekek 41,5 százalékát veszélyezteti a szegénység.

Viszont, az Orbán-kormány sokkal kifinomultabb, mint a Gyurcsány-érában megismert politikai attitűd (hazudtunk reggel, délben, este), a hatalom a törvényi környezet változtatgatásával operál. Ha egy üzletet (például földprivatizáció) törvényessé akarnak tenni, törvényeket alkotnak, ha egy oligarchát ki akarnak zárni a közbeszerzésekből (pl.: Simicska Lajos), törvényeket módosítanak, ha pedig a szegénység mértékét igyekeznek csökkenteni, egyszerűen hivatalból, az íróasztal mögül szűkítik azok körét, akik egyébként a teljes kilátástalanságban tengődnek Európa közepén, a XXI. században.

Arról is beszámoltunk, hogy a KSH megváltoztatta a létminimum számítását – még pedig úgy, hogy az eredményekről nem tájékoztatják a közvéleményt, ám 2013 szeptemberében a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételeit is szigorította. Korábban a hátrányos helyzetű státust szinte csak alacsony jövedelemhez (vagy jegyzői védelembe vételhez), míg a halmozottan hátrányos helyzetű titulust a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték.

A hátrányos helyzet megállapításához most az alábbi körülmények közül kell egynek fennállnia:

  1. a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége (a kérelem igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettség);
  2. a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága (igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy);
  3. gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei (szegregátum, vagy olyan hely, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek).

Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a fent meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll.

Nincs kiút?

Tehát Rétvári szerint már az is eredmény, hogy csak minden hetedik (a közoktatásban résztvevő!!!) gyerek él, tengődik a fenti körülmények közül legalább egyben?!

Minderről megkérdeztük Vágó Sebestyén országgyűlési képviselőt; a parlament népjóléti bizottságának jobbikos alelnöke szerint egyáltalán nem olyan vidám a helyzet, amint azt a kormány igyekszik bemutatni.

A szakpolitikus emlékeztetett, hogy a vizsgált időszakban indult be az új közfoglalkoztatási rendszer.

“Erről azóta bebizonyosodott, hogy fából vaskarika, vagyis egy foglalkoztatási intézkedésnek álcázott szociálpolitikai intézkedés. elég, ha az érintettek körét, és az elvégzett, és elvárt munkát vesszük figyelembe. Ebben az esetben is jól látható, hogy szinte csak a mutatók javítására alkalmas, ugyanis a hátrányos helyzet egyik feltétele a szülők alacsony foglalkoztatottsága”

– utalt Vágó Sebestyén arra, hogy a szülő akár ha csak 3 hónapra is bekerült a közmunka programba, a gyermeke elveszthette a hátrányos helyzet után járó támogatást. Miközben érdemi pozitív változás nem következett be a család anyagi életében.

Egy másik fontos szempontra is rávilágított nemzeti néppárt politikusa:

„azt tapasztaltuk, hogy jelenleg a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű státusz is szinte kizárólag a szegregált lakókörnyezetben élő cigány származású gyermekekre jellemző”.

Ebben az esetben viszont még inkább felértékelődik egy hatékony integrációs program, a Farkas Flórián csatornáin elfolyó pénzt inkább a beilleszkedésre kellene fordítani, vélekedett a politikus.

Vágó Sebestyén a bentlakásos iskolák rendszerét például egy hatékony módszernek tartja, hogy a felnövekvő új generáció esélyt kapjon a magyar nyomorból való kitörésre, a társadalmi reintegrációra.

Elfogyunk

Legvégül a szegénységen és az integráció hiánya mellett egy másik nagyon fontos tényezőre is felhívnánk a figyelmet. Ez sem nagy titok, a Statisztikai Hivatal oktatási adatai szerint a 2015/2016-os tanévet 1 millió 728 ezer gyermek és fiatal kezdte el. Ez az érintett 3-22 éves korosztály mindössze 86 százaléka: azaz több mint 280 ezren vagy kiestek a közoktatási rendszerből, vagy épp külföldön folytatják a képzésüket.

Ennél is riasztóbb, hogy az idén közel 31 ezer fővel (1,7 százalékkal) kevesebb gyereknek csöngettek be szeptember elsején, mint a 2014/2015-ös tanévben. A létszámcsökkenés eltérő mértékben ugyan, de minden oktatási szinten jelentkezett.

Így fogyunk egy év alatt

Az óvodások száma 0,1, az általános iskolásoké 0,4, a középfokon tanulóké 4,2, a felső oktatási hallgatóké 3,3 százalékkal csökkent. A teljes 3–22 éves korosztály létszáma 29 ezer fővel lett kevesebb a vizsgált időszakban.

A kivándorlás és a természetes népességcsökkenés okozta kockázatokról ITT olvashat bővebben.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »