A leggyakoribb tévhitek a nátháról

A leggyakoribb tévhitek a nátháról

Számos praktikát lehet hallani a megfázás megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, köztük olykor egészen meghökkentő ötleteket is. Lássuk, mit gondolnak a szakértők a leggyakrabban felmerülő jótanácsok igazságtartalmáról.

Ahogy egyre szélesebb körűvé válik a vakcinák alkalmazása, a világban sokfelé lazítanak a koronavírus-pandémia miatt korábban bevezetett járványügyi korlátozásokon. Azzal azonban, hogy életünk valamelyest visszatér a korábban megszokott mederbe, a koronavíruson túl számos felső légúti fertőzés ismét könnyebben terjedhet, így az őszi-téli időszakban mind többen küzdhetnek náthával. A panaszok megelőzésével és kezelésével kapcsolatban megannyi elképzelés kering a köztudatban. Duane Mellor dietetikus és James Brown biológus, a birminghami Aston Egyetem szakemberei a The Conversation oldalán megjelent cikkükben a megfázáshoz kötődő leggyakoribb félreértéseket veszik sorra – írja a Házipatika.com.

Tény, hogy meghűléses panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a téli időszakban. Ezzel együtt a felső légúti fertőzésekért vírusok a felelősek, nem a hőmérséklet. A hideg abban a tekintetben játszik szerepet, hogy alacsony hőmérsékletű környezetben némiképp csökken a légutak nyálkahártyájának védelme, ezáltal a vírusok könnyebben megfertőzhetik az ott található sejteket. Mindazonáltal elsősorban azért fáznak meg többen télen, mint a többi évszakban, mert ilyenkor több időt töltünk zárt térben, kis helyre összezárva másokkal, ami tökéletes körülményeket teremt a vírusok terjedéséhez.

Sokféle gyógynövénykészítmény ígér hatékony prevenciót a megfázással szemben, esetleg a panaszok gyorsabb megszűnését. Vannak, akik az Észak-Amerikában őshonos echinaceára, avagy kasvirágra esküsznek, mások inkább a kurkumára, de Mellor és Brown szerint egyik növény esetében sincsenek olyan tudományos kutatások, amelyek kellőképpen alátámasztanák a hatásosságukat.

Hírdetés

Egy 1970-es tanulmányában Linus Pauling Nobel-díjas kémikus már felvetette, hogy magas dózisban alkalmazva a C-vitamin számos vírusfertőzés kezelésében hatékony segítséget nyújthat. A brit székhelyű Cochrane kutatói hálózat egy 2013-ban közölt elemzése szerint a C-vitamin megelőzési célokra valójában nem hasznos, ugyanakkor csökkentheti a náthás megbetegedés időtartamát. Naponta 200 milligramm C-vitamin bevitele teljesen biztonságos, és egyes szakértők szerint egy megfontolandó stratégia a megfázás hatásainak lerövidítésére.

Korábban a D-vitamin kapcsán a legtöbben alighanem a csontokat védő napfényvitaminra asszociáltak, napjainkra ugyanakkor számos pozitív hatással hozták kapcsolatba a kutatások, így például szívbetegségek, a cukorbetegség és vírusfertőzések kockázatának csökkentésével egyaránt. Sok tanulmány vizsgálta a D-vitamint mint akár az influenza, akár a COVID-19 elleni küzdelem lehetséges eszközét. Laboratóriumi kísérletek során ki is mutatták, hogy a vitamin fontos támogató szerepet tölt be az immunrendszer működésében. A probléma inkább az, hogy a magyar népességen belül is rendkívül magas azok aránya, akik D-vitamin-szintje elégtelen. Bár szervezetünkben napfény hatására termelődik D-vitamin, télen azonban szignifikánsan kevesebb napsugárzással érintkezünk. Éppen ezért a hidegebb hónapok során javasolt vitaminpótló készítmények segítségével biztosítani szervezetünk igényeit. Ilyen módon a nátha megelőzéséért is sokat tehetünk.

Hosszú időre visszanyúló hagyománya van a húsleves használatának a megfázás kezelésében, és a mézhez hasonlóan lehetnek is előnyös hatásai a tünetek enyhítése terén. Önmagában azonban a gyógyulási folyamathoz keveset tesz hozzá. A leves magas víztartalma jól támogatja a folyadékpótlást, márpedig náthásan a hidratáció sok esetben problémás. Emellett éppúgy, mint a meleg italok, csillapíthatja az orrmelléküregek fájdalmát. Folytak kutatások a húsleves immunsejtekre gyakorolt esetleges hatásáról, az eddigi eredmények azonban korántsem meggyőzőek.

Furcsa trend bontakozott ki az utóbbi időben a TikTok közösségi oldalon, amelynek egyes felhasználói videókban bizonygatják, hogy az orrlyukakba dugott fokhagymagerezdek kiválóan alkalmazhatók az orrdugulás enyhítésére. „Bármit is dugjunk az orrunkba, az el fogja zárni az orrváladék ürülésének útját, majd amikor eltávolítjuk, hirtelen megindul a váladék is, akár nagyobb mennyiségben kifolyva az orrlyukakból. Az orrváladék azonban nemcsak segít csapdába ejteni és megszabadulni a patogénektől, beleértve a vírusokat, de antitesteket is tartalmaz, csökkentve a vírusok fertőzőképességét. Nem szerencsés ötlet tehát ilyen módon megpróbálni megszabadulni tőle” – húzza alá Mellor és Brown. Hozzáteszik, valójában nincsenek csodaszerek a megfázás kezelésére. Egyes praktikák hasznosak lehetnek, illetve általában véve nem okoznak kárt. Ezzel együtt a legjobb, amit betegen tehetünk, hogy sokat pihenünk és sok folyadékot veszünk magunkhoz.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »